Húszszázaléknyi szakdolgozó hiányzik az egészségügyből
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a hazai egészségügy szakemberhiánya meghaladja az 5 százalékot. A 185 ezer álláshelyen 42 ezer orvos és 104 ezer szakápoló dolgozik. A KSH adatai szerint az orvosi álláshelyek 3,8 százaléka, a szakdolgozói álláshelyeknek pedig a 3,4 százaléka betöltetlen. A legnagyobb probléma a fekvőbeteg-ellátásban van, ahol az orvoshiány 6,2 százalékra rúg, a szakdolgozói állásoknak pedig több mint az 5 százaléka áll üresen. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) felmérése viszont a KSH adatainál kétszer, háromszor nagyobb szakemberhiányról tanúskodik.
„A legnagyobb szakemberhiány a közép-magyarországi régióban és Nyugat-Magyarországon érezhető – reagált a KSH adataira Balogh Zoltán, a MESZK elnöke. – A főváros és a nagyobb városok a leginkább érintettek, ahol a legtöbb munkalehetőség van, és más ágazatok elcsábítják az egészségügyi pályáról a kollégákat.”
A szakmai szervezet tavaly készült országos felmérése szerint, amelyben a hazai fekvőbeteg-ellátók fele megszólalt, az ápolásvezetők 15-20 százalékos szakdolgozói hiányról számoltak be. A válaszadóknak csupán a 4 százaléka gondolta megfelelőnek a szakdolgozói létszámot, a helyzet a legtöbb válaszadó szerint öt éven belül kritikussá válhat a nyugdíjba vonulók és a pályakezdők hiánya miatt. A megkérdezettek több mint 61 százaléka kritikus pontként említette a túlmunka elrendelését, amelyet több intézményben nem tudnak kigazdálkodni. A válaszadók 88 százaléka nem ért egyet a „bérnővérek” alkalmazásával sem a betegbiztonság, a felelősségi viszonyok, a lojalitás és a bérfeszültség miatt, így 73 százalékuk nem is alkalmazza őket – hangsúlyozta Balogh Zoltán.
A MEKSZ adatai szerint az egészségügyi szakdolgozói területen 115-120 ezren dolgoznak, egy részük saját vállalkozásban, például az otthoni szakápolás területén, vagy védőnői szolgálatoknál. Mások kisebb vállalkozásoknál – háziorvosok vagy fogorvosok mellett dolgoznak.
„A KSH-adatok szerint hatezer szakdolgozó hiányzik a hazai egészségügyből, ugyanakkor a MESZK adatai ennél jóval többet mutatnak” – hangsúlyozta Balogh Zoltán. Az ágazatban jelentkező szakemberhiány leginkább az alacsony béreknek tudható be, bár az elnök szerint a jövedelmek emelkedése kedvező tendenciát mutat: a fizetések lassan, de kezdik megközelíteni az ausztriai béreket, ahol a főiskolát végzett ápolók bére havi 1800 euró (590 ezer forint) körül alakul. A hazai bérintézkedések hatására 2022-re már nálunk is elérhetik az 1200–1350 eurót (391–440 ezer forint) a havi alapilletmények. A MESZK elnöke összehasonlításként emlékeztetett, hogy 2015-ben csak 525 euró (171 ezer forint) volt a diplomás egészségügyi szakdolgozók kezdő besorolási fizetése.
A július 1-jétől hatályos 8 százalékos béremelés augusztusban nettó 10-12 ezer forinttal több pénzt jelent majd a kezdő szakdolgozóknak. Az átlagkeresetek végzettségtől és a pályán eltöltött időtől függően bruttó 250–300 ezer forint között alakulnak a szektorban. Balogh Zoltán hozzátette: a pályakezdő, főiskolát végzett ápolók és más szakdolgozók bére bruttó 300–320 ezer forint között mozog, az alapilletmény 256 ezer forint. Egy OKJ-s végzettséggel rendelkező szakápoló bére 207 ezer forintról indul.
Gond ugyanakkor, hogy a diplomás egészségügyi szakdolgozók bére jelentősen elmarad a gyógyszerészek vagy orvosok bérétől. Balogh elmondta, több egyeztetésen hangsúlyozták, hogy a legjobban képzett kollégáknál további illetményemelésre lenne szükség, mivel uniós diplomával és nyelvvizsgával a zsebükben külföldre csábíthatók.
