Ötvenmilliárd fölött lesz az adósság
Biztosan 50 milliárd forint felett lesz az egészségügyi intézmények augusztusi adósságállománya – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Az év első hét hónapjában a lejárt adósság havi növekedése átlagosan 1,5 milliárd forinttal haladta meg a tavalyi azonos időszakét. A rendezetlen számlák értéke átlag 4,7 milliárd forinttal lett nagyobb az egy évvel korábbi 3,2 milliárd forint után.
Előzőleg, vagyis júniusról júliusra 4 milliárd forinttal gyarapodtak a kórházak kifizetetlen számlái a Magyar Államkincstár adatai szerint. Júliusban az egészségügyi intézményeknél 47,3 milliárd forint tartozás halmozódott fel, ami nemcsak a tavalyi, hanem a tavalyelőtti júliushoz képest is 10 milliárd forint plusz. Miközben ez az adósságállomány az előző évekhez viszonyítva jelentősen romlik, Rásky László szerint a legtöbben most is csak legyintenek, mondván, a kormány az év végén egy konszolidációval ismét rendezi a kintlevőségeket. A szakember azonban szkeptikus, mert „bár ez évek óta így van, a dolog korántsem automatikus”.
A napokban Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Semmelweis Egyetem fennállásának 250. évfordulóján tartott előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar egészségügynek örökölt és belső strukturális problémái vannak. Felvetette a rendszerszintű hatékonyság hiányát és a nem valós költségeken alapuló finanszírozást, valamint hogy a magyarországi háztartások közvetlen egészségügyi kiadása lényegesen meghaladja az európai uniós országok átlagát. Az unióban az orvosi vizsgálatok és kezelések 18 százalékát fizetik saját zsebből a betegek, közben Magyarországon ez az arány eléri a 30 százalékot is. A jegybankelnök szerint a költségek tervezésénél nagyobb hangsúlyt kell helyezni a finanszírozási kasszák összehangolására. Úgy látja, hogy a háztartások közvetlen egészségügyi kiadásainak csökkentését leginkább e források intézményesített csatornákba (egészségpénztárak, magán-egészségbiztosítások) terelése segítené.
A jegybankelnök szerint új működési modellre van szükség a magánegészségügyben is. A javaslatok szerint minden munkavállaló alanyi jogon tagja lehetne az egészség- és nyugdíjpénztárak fúziójából létrejövő jóléti alapoknak. Az egyéni befizetések bérarányos mértékéről mindenki saját maga dönthetne, és ezt egészítenék ki a munkáltatók kedvezményes adózású támogatással, és a jelenlegi adójóváírást felválthatná egy állami normatív támogatás – derült ki az előadásából.
Rásky László szerint ahhoz, hogy valós adatokat szerezhessünk az intézmények működéséről, ki kellene zárni bizonyos elemeket, például az állami infrastruktúra magáncélú használatát. Meg kellene szüntetni vagy hivatalos csatornákba kellene terelni bizonyos költségelemeket, köztük a hálapénzt és a nem bértábla szerinti orvosi jövedelmeket.
Rásky László kulcsfontosságúnak tartja a hazai egészségipar szempontjából a hazai orvostechnikai ipar fejlesztését. A szektor kis- és közepes vállalkozásainak életben maradásához bővíteni kellene a belföldi rendelésállományt, de szerinte „az erre vonatkozó cselekvésnek a nyomai sem látszanak”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.