Negyvenéves lett a Brian élete

A negyven évvel ezelőtt bemutatott Brian élete című Monty Python-komédia még most is erősen megosztó film. Sokak szerint a keresztény és zsidó vallást figurázza ki, az alkotók szerint sokkal inkább az egyetemes egyház gyakorlatát, semmint az istenhitet gúnyolja. A Brian életének leforgatása kalandosra sikeredett, ugyanis a csoport első filmje, a Gyalog galopp annyira kedvelt volt, hogy a közönség szinte azonnal új alkotást várt a művészektől, annak ellenére, hogy az első film készítésekor a társulat majdnem teljesen szétesett. Többek között a megosztott rendezés, a mostoha körülmények és a személyes igények miatt. Az első film költségvetése 230 ezer font volt – olyan kevés, hogy még lovakat sem tudtak vásárolni az egyébként lovas-kosztümösre tervezett filmhez. A Brian életének költségvetése már ötmillió fontra rúgott, és az előző filmből okulva nem az esős Skóciában, hanem a jóval melegebb Tunéziában forgatták volna. Ám amikor a kiadó producere, Bernard Delfont megismerkedett a forgatókönyvvel, erős fenntartásokat fogalmazott meg, és végül nem sokkal a forgatás előtt megvonta a támogatást. George Harrisonnak azonban annyira megtetszett a forgatókönyv, hogy egy maga által gründolt kis kiadón keresztül ötmillió fonttal beszállt a forgatásba.

Az eredeti kiadó nem sokat tévedett, az elkészült film valóban kiverte a biztosítékot a hitközösségekben, és több amerikai államban egyáltalán nem, vagy kizárólag felnőtteknek mutatták be. Ettől függetlenül nem kavart nagyobb botrányt az egyetemes egyház berkeiben, ugyanis Jézus személyét és karakterét (a filmben kétszer tűnik fel) nem „bántották”. Sokak szerint a Brian élete jobb film lett, mint a Gyalog galopp, annak ellenére, hogy azt minden idők legjobb öt vígjátékába is beválasztották.

Érdekes a Monty Python csoport történetében, hogy bár nagyon egységesnek tűntek, a tagok között nem mindig működött a „kémia”, és valóban csak dolgozni jártak össze. A társulatnak nevet hozó Repülő Cirkusz első évadát 1969-ben mutatták be az Egyesült Királyságban, de a helyet adó BBC nem hitt a sikerben, és csak a minimális támogatást adta a sugárzáshoz. Cserébe a társulat több epizódban is leszedte a keresztvizet a csatornáról, ám a nézettsége és az elfogadottsága annyira erős volt, hogy a csatorna nem mondhatott le a folytatásról. Meglepő módon az utolsó, negyedik évad után nem a támadások, hanem John Cleese kiválása vetett véget a Repülő Cirkusznak. A művésznek sok problémája volt a többiekkel, és folyamatosan mást szeretett volna csinálni. Végül a harmadik évad után szállt ki, a negyedik, hatepizódos évadban már csak a Gyalog galoppból bevágott jelenetekben tűnik fel. Végül 45 epizódot élt a széria. Ám a társulat nem bomlott fel, a Gyalog galopp sikere prosperáló üzleti vállalakozást faragott belőle, és közben (egy véletlen folytán 1975-ben) a korábbi bukás után az Egyesült Államokban is berobbantak.

Magyarországon komoly Monty Python-kultusz van, hiszen a társulat sorozatának megjelenését megelőzte a L’art pour L’art társulat 1991-ben indult Vastyúk is talál szeget című sorozata, amely nem titkoltan a „pythoneszkek” stílusára épült. Az 1991-től 1996-ig sugárzott sorozat olyan karaktereket adott a magyar humornak, mint Besenyő Pista bácsi, Boborján vagy Margit. A magyar társulat sikere után ismerkedhetett meg a magyar közönség a Repülő Cirkusszal, bár a Monty Python társulat már jóval korábban jelen volt a magyar kultúrában, ugyanis a Gyalog galopp bemutatója itthon 1977-ben volt, pont akkor, amikor a Csillagok háborúja megjelent az Egyesült Államokban. Akkor azonban a Gyalog galopp lógott a levegőben, és a remek szinkronhangok ellenére sem futott be itthon nagy karriert. Ám a L’art pour L’art társulat felfutása magával hozta a Python sikerét is, így a mai negyvenesek és ötvenesek mindkét társulatot magukénak tudhatják.

A Brian élete után a társulat csinált még egy filmet, az Élet értelmét, amely egyben a Monty Python ars poeticájának is tekinthető, ám ez után a társulat tagjai különváltak.

Python után

Terry Gilliam több remek filmet alkotott, mint például a Brasilt vagy a 12 majom címűt, alkotásaiban gyakran tűnik fel John Cleese és Michael Palin (ahogyan a Hal neve: Wandában vagy a nagy sikerű Fészkes fenevadakban). Cleese nagy sorozata végül a Waczak Szálló lett, míg Palin karrierje a BBC úti filmjeiben folytatódott. Graham Chapman később több alkotásban is közreműködött színészként, ám viszonylag korán, 1989-ben elhunyt. Eric Idle olyan nagy sikerű alkotásokban tűnt fel, mint a South Park vagy a Simpson család (szinkronszínészként), később újra feldolgozott néhány Python-számot, és azokat gondozza, illetve adja elő. Terry Jones az egyik legérdekesebb Python-figura volt, ugyanis nem elsősorban a szereplésével, hanem a háttérben végzett szerző-rendezői és menedzsmentmunkával tűnt ki. Később is folytatta ezt a tevékenységét, és több nagy sikerű sorozatban vett részt alkotóként, illetve rendezőként. | vg