Új típusú ösztöndíjrendszert vezetnek be

Túl van az általános vitán a szakképzési törvény, a részletes vita pedig hamarosan kezdődik a parlamentben – közölte egy háttérbeszélgetésen Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára. A jövő évi költségvetésben 2,1 milliárd forint, 2021 után pedig 28 milliárd forint pluszforrás jut a szakképzés átalakítására – válaszolta a Világgazdaság kérdésére a helyettes államtitkár. A hatékonyabb és vonzóbb képzési rendszer kialakítása több évig tart majd, a szakképző iskolákban és a technikumokban nem a tantárgyak lesznek a fontosak, hanem a szakma megtanítása – érvelt a rendszer átalakítása mellett Pölöskei Gáborné. Bevezetnek egy új típusú ösztöndíjrendszert is, amelynek keretében a szakképző iskolákban kilencedikben havi 14 ezer, a technikumokban pedig a kilencedik és a tizedik évfolyamon hét-hétezer forintot kaphatnak a jól tanuló diákok. Míg az idén 33,5 ezren kapnak ösztöndíjat, 2021-ben már akár 110,5 ezren is. A rendszer része egy úgynevezett sikerdíj, amelyet pályakezdési támogatásnak nevezett Pölöskei Gáborné. Hozzátette: az eredményesen vizsgázók a 150–300 ezer forintból eszközt is vásárolhatnak, vagy a lakhatásukra is fordíthatják az összeget. A hazai közoktatásban a diákok 40 százaléka jár gimnáziumba, míg Ausztriában 23 százalék. A cél az osztrák minta elérése lenne – mondta egy kérdésre válaszolva Pölöskei Gáborné.

A szakképzés átalakítása részeként a pedagógusoknak egy oktatói életpályát kínálnak. A 2020 júliusától életbe lépő szabályozás szerint a 32 ezer pedagógust érintő fizetésemelés országos átlagban 30 százalékos lehet. A béremeléshez a költségvetés évi 35 milliárd forint többletforrást nyújt. A szakállamtitkár példája szerint ma egy húsz éve tanító, 1-es minősítésű szakmai tanár bruttó 274 ezer forintot keres, az emelés után viszont majd 356 ezret.