Továbbra is a lakossági papírok értékesítésére koncentrál az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), miután a héten az idei slágertermék, a júniusban útjára bocsátott Plusz állománya átléphette a 3000 milliárd forintos pszichológiai határt – hangzott el a jövő évi finanszírozási tervet ismertető sajtótájékoztatón tegnap a Pénzügyminisztériumban. A háztartásokhoz jutó papírokon továbbra is fenn kívánják tartani a pozitív reálkamatot – összegzett Kurali Zoltán, az államadósságot kezelő intézmény vezérigazgatója.
A háztartásoknál lévő papírok állománya az év végén várhatóan 7500 milliárd forint körül lesz, és ezt 2023 végére 11 ezermilliárdra emelnék. A jövő évben lejáró devizaadósság megújítására folytatódik a lakossági európapírok értékesítése is, és lehet, hogy jenben és jüanban denominált zöldkötvényeket is kibocsát jövőre a magyar állam. Ha mód lesz rá, folytatják a devizakötvények lejárat előtti visszavásárlását is, és a deviza aránya a teljes adósságon belül az idén várható 17 százalékról 15-re csökkenhet.
A lakossági tulajdonosok aránya a központi költségvetés teljes adósságán belül idén 26-ról 30 százalékra emelkedett, és tovább nőhet. Az államháztartás finanszírozási igénye jövőre jelentősen csökken, az idei 20 százalékról a 14 százalékára, mintegy 7300 milliárd forintra. Lakossági papírból azonban a lejáratoknál 400 milliárd forinttal többet terveznek eladni, mintegy 4168 milliárd forint értékben. Valójában ez jóval nagyobb nettó lakossági vásárlást jelent, mivel 800 milliárd forint értékű lejáró papír kerül majd ki bankok és más intézményi befektetők kezéből.
Az államadósság átlagos lejáratait a lakossági és az intézményi eladásokban is tovább szeretnék hosszabbítani. Ezt a célt szolgálja az is, hogy januártól új, húszéves lejáratú papír értékesítését kezdi meg az intézményi vásárlóknak az ÁKK. Január 1-jétől új indexet publikálnak a három évnél hosszabb futamidejű papírokról, a HMAX-ot. Az új papír miatt megváltozik az állampapír-aukciók rendje is: négyhetente fogják kibocsátani, miközben kevesebbszer kínálnak majd hároméves államkötvényt. Az új nyugdíjkötvény piacra dobásának a terve tulajdonképp már elkészült, de hogy ne egyszerre történjen a többi újdonsággal az év elején, valamikor később kerül rá sor, az első fél évben – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.
Ami az állampapírok hozamait illeti, a nemzetközi trendnek megfelelően tovább tudtak csökkenni idén, a rövid és hosszú kamatok átlagos szintje 2012 óta mintegy 7 százalékkal szállt lejjebb, csökkentve az állam fizetési terheit. A világ nagy jegybankjai vélhetően jövőre sem változtatnak politikájukon, ezért elképzelhető, hogy Magyarország kamatterhei is tovább csökkennek. Az államadósság ereszkedő pályán marad, hiszen az éves államháztartási hiányok a nulla felé konvergáltak, egyre gyakoribb lett a többlet a havi egyenlegekben, és hamarosan akár a zéró szint is elérhető lesz – mondta a pénzügyminiszter. A bruttó nemzeti össztermékhez mért államadósság a tavalyi 70,2 százalékról idén 66 százalék, jövőre 65 százalék környékére csökkenhet, 2022-re pedig a maastrichti követelményt jelentő 60 százalékos határ alá – tette hozzá a pénzügyminiszter.
