Kettős szorításban a szállítmányozók
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKét olyan akadály elhárításán is dolgozik a Magyar Szállítmányozók Szövetsége (MSZSZ), amely ma bonyolultabbá teszi tagjainak munkavégzését. A szövetség egyrészt szeretné, ha az erre szakosodott mintegy húsz hazai biztosító a mainál összehasonlíthatóbb nemzetközi biztosítást (CMR) kínálna a fuvarozóknak.
„Ahány biztosító, annyi szerkezetű és tartalmú kötvény érhető el. Viszont egy szállítmányozónak gyakran néhány perc alatt kell eldöntenie, hogy egy megbízást odaad-e egy fuvarozónak, vagy sem. Ennyi idő alatt kell kiderítenie a fuvarozó kötvényének gyakran harmincoldalnyi általános szerződési feltételeiből, hogy a kötvény vonatkozik-e az érintett áruféleség biztosítására, és hogy a díja rendezve van-e” – mondta a Világgazdaságnak Kiss Gábor, az MSZSZ felügyelőbizottsági tagja. Tapasztalatai szerint a biztosítók elzárkóznak kínálatuk egységesebbé tételétől, mert attól tartanak, hogy az korlátozná a köztük lévő versenyt, és esetleg versenyjogi problémákat vetne fel. Pedig erről nincs szó: a szövetség mindössze egy egységes szerződésszerkezet kidolgozásába fogott bele, amelynek például mindig az adott pontjában szerepelnének azok az áruféleségek, amelyekre a biztosítás nem vonatkozik. Az ezzel kapcsolatos érdemi egyeztetés Kiss Gábor várakozásai szerint csak szeptemberben indul be, és akkor kezdődhet a CMR-fuvarlevél elektronikus változatának elfogadását célzó egyeztetés is.
Az utóbbi kapcsán az a fő probléma, hogy az árut megtestesítő okmánynak számító dokumentumot a hazai adóhatóság és a címzettek is csak eredeti példányban fogadják el. Viszont a nyomtatott fuvarlevéllel – amely a számla melléklete – gyakran többhétnyi külföldi út után érkezik meg a fuvarozó. Rövidítené az ügyintézést, ha az adóhatóság elfogadná a fuvarlevél valamilyen hiteles másolatát, vagy ha a CMR kapna valamilyen elektronikus formátumot.
A szállítmányozók a közelmúltban reflektorfénybe kerültek, mert – mint arról a Világgazdaság beszámolt – részben rajtuk keresztül juthattak munkához azok a piaci helyzetükből adódóan kiszolgáltatott romániai fuvarozók, akik az alacsony áraikkal piacot vettek el a hazaiaktól. „A szállítmányozók is kettős szorításban dolgoznak, öldöklő harc folyik minden megbízásért” – reagált a panaszra Kiss Gábor. Példája szerint megesik, hogy miközben egy szállítmányozónak keretszerződése van valamely árukibocsátóval – több európai irányba –, a kibocsátót egy fuvarozó közvetlenül is megkeresi, és olyan árat kínál bizonyos, a fuvarozó által preferált viszonylatra, amelyet a megbízó a szállítmányozóra is próbál rákényszeríteni. Ha a szállítmányozó nem enged, akkor elveszítheti a megbízást, ha igen, akkor kevesebbet tud fizetni a vele szerződött fuvarozónak is. Mellesleg rosszul jár a megbízó is, ha kihagyja az 5-7 százalékos jutalékért dolgozó szállítmányozót, mert ekkor saját apparátust kell felállítania a feladatok viszonylatonként és piaconként egyesével való lebonyolítására. „A hazai szállítmányozók elsősorban magyarországi fuvarozót bíznak meg” – jelentette ki Kiss Gábor –, de a külföldi fuvarozók esetében nagy piaci előny a határon túli honosságú, de magyar ajkú fuvarozók hely- és nyelvismerete.
Egyes áruk eltűntek a piacról
A koronavírus okozta gazdasági lassulás miatt a hazai szállítmányozók árbevétele áprilisban mélypontra került. Bár azóta élénkülnek az igények, egyes áruk – például a járműiparhoz kapcsolódók – mennyisége jelentősen csökkent, vagy szinte teljesen eltűnt a piacról, viszonylag nehéz helyzetbe hozva az erre szakosodott szállítmányozókat, fuvarozókat. Eközben például a csomagolóanyag-, az élelmiszer- és a gyógyszeriparból érkező megrendelések az elmúlt hónapokban is szárnyaltak részben egészségügyi okokból, részben a lakossági felhasználás és a biztonsági készletek felhalmozása miatt. | vg
