Az Országgyűlés kivételes eljárásban tárgyalta meg, és 165 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslatot, amely szerint az orvosok három lépcsőben – először 2021-ben, majd 2022-ben és 2023-ban – kaphatnak béremelést. A jogszabály létrehozza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt is, így a jövőben állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet dolgozni. „Történelmi előrelépés az egészségügyi dolgozók bérfejlesztése” – mondta expozéjában Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Hozzátette: Magyarországon megértek a feltételek arra, hogy szintet lépjünk az orvosok és ápolók bérében. A kormány azt az alternatívát fogadta el, amelyet a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javasolt. A miniszter kiemelte, hogy az egészségügy helyreállítása érdekében a kormány 2010 óta 91 vidéki kórházat, 54 rendelőintézetet, 107 mentőállomást újított fel, emellett 23 új rendelőintézetet és 34 új mentőállomást épített.
A törvény meghatározza az egészségügyi szolgálati jogviszony fogalmát, személyi körét, etikai normáit, és tartalmazza az orvosbéremelés kereteit, rögzíti a jogviszonnyal járó szolgálat elismerését, a szabadságra, a munkaidőre, az egészségügyi szolgálati viszonyban álló személyek nyilvántartására vonatkozó szabályokat is. A törvényben a MOK javaslatára a hálapénz kriminalizálása is benne van, így megszünteti a betegek és az egészségügyi dolgozók anyagi és erkölcsi kiszolgáltatottságát – sorolta a tárcavezető. Kásler Miklós szerint a törvényjavaslat korszakos, mert hosszú távon kínál új utat a magyar egészségügynek. Egy kezdő orvos bére 2023-ra a mostani 255 ezerről 687 ezer forintra emelkedik, a negyven éve a pályán lévő orvosé pedig 525 ezer helyett 2,4 millió forint lesz.
„A hét végi eufória után hideg zuhanyt kaptunk, mivel az egész alapellátást kihagyták a most elfogadott törvényből” – reagált a Világgazdaságnak Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Hozzátette: ha nem rendezik az alapellátásban dolgozó orvosok bérét is, az tömeges praxiskiüresedéshez vezethet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly az alapellátásban valamivel több, mint hatezer háziorvos és házi gyermekorvos dolgozott, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által finanszírozott fogorvosok száma pedig 2800-ra tehető. A béremelésből kimarad az orvosok valamivel több, mint 25-30 százaléka.
A parlamenti vita során Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megoldást ígért az alapellátásban dolgozóknak is, hangsúlyozta, hogy a törvényben szereplő béremelés valóban nem vonatkozik a háziorvosokra és az alapellátó fogorvosokra. Egyúttal előrebocsátotta, külön jogszabályban rendezik az ő helyzetüket, hogy az is kedvezőbb legyen. A MOK a törvény elfogadása után jelezte, hogy bár a parlament törvényalkotási bizottsága jó néhány javaslatukat befogadta, de több érdemi kérdés, például a kirendelést, a másodállás lehetőségét és az alapellátó orvosok helyzetét érintő, nem rendeződött, ezért azt kérik a kormánytól, hogy szánjanak időt e kérdések revíziójára.
