Megvannak az áramválság megelőzésének forgatókönyvei
B. H. L. | A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tavaly decemberi iparági konzultációban beérkezett vélemények figyelembevételével meghatározta a releváns nemzeti villamosenergia-ellátási válságforgatókönyveket. Ezzel az európai parlamenti és tanácsi úgynevezett kockázatfelkészültségi rendelet előírásának tett eleget, amely szerint olyan – nemzeti határokon átnyúló – közös szabályokat kell létrehozni, amelyekkel megelőzhetők a villamosenergia-ellátási válságok, segíthető a válsághelyzetekre való felkészülés és az esetleg bekövetkező krízishelyzetek hatékony kezelése.
A nemzeti válságforgatókönyveknek – mint a hivatal közleményében olvasható – egyebek között kezelniük kell a kommunikációs infrastruktúrák ellen indított kibertámadásokat, a berendezéseket vagy a személyzetet érő fizikai támadásokat, a természeti katasztrófák vagy világjárványok okozta válsághelyzeteket és az infokommunikációs rendszer esetleges leállásait. A hivatal az e forgatókönyvek alapján készülő kockázatfelkészültségi tervre vonatkozó javaslatait – a terv végleges elfogadása előtt – eljuttatja a régió tagállamainak, és benyújtja a villamosenergia-ügyi koordinációs csoportnak is (ECG), amely ajánlásokat bocsáthat ki a tervekkel kapcsolatban. A regionális konzultáció előtt iparági konzultációt is szervez, várhatóan még az idei első negyedévben. 2022. január 5-ig kell elfogadnia és közzétennie az első kockázatészültségi tervét.
Tizennyolc esetre kell válságforgatókönyvet összeállítani. Ezek egy részében a feltételezett válság okozója szélsőséges időjárás vagy a már említett természeti katasztrófa, konkrétan pedig világjárvány, hőhullám, száraz időszak, földrengés és erdőtűz, vihar, heves csapadék és áradás, végül téli extrém időjárási esemény.
A másik nagy csoportba tartozó műszaki zavarok egyike a fosszilistüzelőanyag-hiány (ideértve a földgázhiányt is) vagy annak a kritikus üzleti információkommunikációs infrastruktúrának a kiesése, amelyre a valós idejű vagy ahhoz közeli rendszerirányításhoz van szükség. Idesorolandó az is, ha a villamos energia fizikailag nem annak megfelelően áramlik, mint ahogyan előzőleg menetrendezték, vagy ha jelentős ipari vagy nukleáris baleset miatti szennyeződés következtében a személyzet hosszú időre kiesik a munkából. Végül az is, ha rendkívüli becslési hiba történik a megújuló alapú energiatermelésben. Öt további forgatókönyv a villamosenergia-rendszer valamely részét érő, kifejezett támadások kezelését taglalja. Kibertámadás érheti a rendszer-üzemeltető és a kiemelt rendszerhasználó kritikus üzleti információkommunikációs infrastruktúráját, fizikai támadás pedig a kritikus eszközöket, berendezéseket vagy a vezérlőközpontot. Számolni kell továbbá a kiemelt beosztású személyzet túszul ejtésével, fenyegetésével vagy zsarolásával és bennfentes támadással is.
