Olcsó maradt az áram és a gáz

Januárban is tartották eddigi pozíciójukat európai uniós összevetésben a magyarországi lakossági földgáz- és villamosenergia-árak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) összefoglalója szerint. A hazai földgáztarifa már az egymás utáni 32., az áramtarifa pedig a 16. hónapban volt a legalacsonyabb. Az összehasonlítás adatai a tagországok fővárosaira vonatkoznak, azokat a helyben meghatározó szolgáltató tarifái alapján kalkulálják.

Budapest tartósan kedvező és stabil helyzete nem meglepő. Az alacsony magyarországi árszint az egyetemes szolgáltatás tarifáinak többlépcsős csökkentése (rezsicsökkentés) során alakult ki, a stabilitást pedig a hatósági tarifák változatlansága garantálja. A magyar fővárosban az áram januári átlagára 10,4 eurócent volt kilowattóránként, míg a MEKH listája szerint a legtöbbet a berliniek és a koppenhágaiak fizették: 33,88, illetve 33,23 eurócentet. A két utóbbi főváros áramtarifájában már önmagában a hazai tarifákból eltávolított energiaadó is nagyobb tétel volt a teljes budapesti végfelhasználói árnál. A földgáz budapesti átlagos lakossági ára 2,82 eurócentet tett ki kilowattórántként. A tizedét sem érte el a stockholmi 23,17 eurócentnek, és szintén csak a töredéke volt az amszterdami 10,56 eurócentnek.

A budapesti tarifák helye abból a szempontból is nagyjából stabil az uniós összevetésben, hogy a kifizetésük érdekében milyen mélyen kell a lakosságnak a zsebébe nyúlnia, ám itt már csak a középmezőnyben vagyunk. Az áram- és a gázszámla rendezése egy kétkeresős, modellezett budapesti háztartás jövedelmének a 3 százalékát viszi el, az e szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű szófiaiénak a 6,4, a legjobb helyzetű luxembourgiénak pedig csak az 1,2 százalékát. Itt Budapestnél kedvezőbb helyre került Koppenhága és Berlin is.