A Richternek fájhat a magasabb kamat

Alapvetően másként hatna egy esetleges kamatemelés a magyar vezető részvényekre a Világgazdaság által megkérdezett elemzők szerint.

A piac hevesen reagált Virág Barnabás Reutersnak adott nyilatkozatára, a magyar deviza éves csúcsára, 351,75 forintra erősödött az euróval szemben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke ugyanis azt mondta: a gazdaság nyitásával gyorsuló infláció miatt akár már júniusban, megelőző jelleggel kamatot emelhet a jegybank, és az egyhetes betéti rátához is hozzányúlhatnak. A szakértők abban egyetértenek, hogy a BUX-ban kiemelkedő súllyal szereplő OTP-nek a hitelezési marzsok átrendeződése miatt kedvező lenne az irányadó ráta megemelése. Az Erste Befektetési Zrt. stratégája szerint, bár a pénzintézet bevételeinek fele külföldről származik, és egy esetlegesen erősebb forint erodálhatja ezt az eredményt, az emelés hitelre gyakorolt hatása azonban jóval fontosabb, és jobban hat a bank bevételeire, mint egy, az utóbbi hónapokban jellemzőnél nagyjából tíz forinttal erősebb hazai fizetőeszköz. Miró József alapvetően nem számít arra, hogy az euró árfolyama a 345–355-ös szint alá kerülne.

Összességében a kamatemelés első körben mindig csökkenti a részvénypiacok népszerűségét, aztán az infláció valós felfutásával a befektetők visszatérnek kedvenc cégeikhez – jellemzi a közeljövő valószínűsíthető pályáját Miró József. A legrosszabbul a tipikusan növekedési részvényekre hat ez a jelenség, ezt számtalan tengerentúli példa bizonyítja. Ugyan a magyar piacon klasszikus értelemben vett növekedési papír nincs, a Richtert lehet az ilyen részvényekhez hasonlítani. A gyógyszerrészvényt nemzetközi hatások mozgatják, és a Vraylar-kitettsége igen magas. Tény, hogy a magyar blue chipek közül a Richterre hat legrosszabbul a kamatemelési várakozás az Erste szakértője szerint. Emellett a gyógyszercég kötvény­kibocsátásban is gondolkodik, amit szintén egy magasabb hozamszint mellett tud majd piacra dobni, mint korábban tehette volna. Azok a társaságok jártak jól, amelyek nemrég léptek ki a kötvénypiacra, mert ki tudták használni a történelmi mélységben lévő hozamszinteket.

A Magyar Telekom számára is inkább kedvezőtlen lenne az alapkamat emelése Miró József szerint, ugyanis tovább erodálná az amúgy is alacsony osztalékszintet, a 3,6 százalék körüli hozammal már egy 1,5 százalékra emelkedő egyhetes betéti ráta is tud versenyezni – hangsúlyozta Miró.

A Molra viszonylag csekély hatása van az alapkamat szintjének, az olajpapírnál a finomítói és a petrolkémiai marzsok a meghatározók, az olajár és az üzemanyagigény mellett. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője pedig úgy véli, hogy a gazdaság nyitásával nő az üzemanyag-fogyasztás, ami a magyar olajcég számára kedvező hír. Ugyanakkor nem lehet számítani arra, hogy a jegybank június 22-i üléséig vállalati kötvényikibocsátási boom kezdődne, ugyanis az MNB alelnökének nyilatkozatára azonnal emelkedéssel reagáltak a kötvényhozamok, tehát már most is csak az eddigieknél magasabb prémiummal tudnák értékesíteni kötvényeiket a cégek – hangsúlyozta Varga Zoltán. Azért nem lehet szó nélkül elmenni a hitelek átárazódása mellett sem. A szakértő szerint ez azonban egy akár 30 bázispontos kamatemelés esetén sem lenne annyira fontos, hogy visszafogná a hiteléhséget, így tehát az OTP-nél nem kell hogy tartsanak a csökkenő hitelkereslettől. Összességében Varga Zoltán szerint trendfordulóra nem kell számítani a BÉT-en, az elmúlt hónapok nagy növekedése nem fog erodálódni, de a portfóliók átrendeződése elindulhat. A Budapesti Értéktőzsdén azonban ez azért sem lesz annyira látványos, mert a hatásokat torzítja a tetemes súllyal szereplő OTP–Mol páros, a két vezető blue chip számára pedig nem lenne kedvezőtlen egy esetleges kamatemelés.