Elfogadta az Európai Bizottság a beadványt, amely értelmében a megújuló energiaforrások között ismernék el bizonyos gáz- és atomerőmű beruházásokat. Brüsszel már egy éve vizsgálta a beadványt, amely értelmében azt kellett felmérnie, hogy bekerülhet-e a gáz- és atomenergia a zöld energiák sorába. A probléma régóta fennáll, a megoldással pedig enyhíteni lehetne Európa energiaéhségét. Ennek ellenére várhatóan több uniós tagállam is megvétózza a tervezetet, Ausztria már rögtön nemtetszését fejezte ki az atomenergia zöldítése ellen és jogi lépéseket terveznek – írja a Reuters.
Az Európai Bizottság szerint a környezetvédelmi célokat szolgáló zöld átmenetben szerepe van a földgáznak és a nukleáris energiának, illetve az ezekbe történő befektetéseknek, figyelembe véve a tudományos szakvéleményeket és a technológiai fejlődést – közölte Mairead McGuinness pénzügyi szolgáltatásokért, pénzügyi stabilitásért és a tőkepiaci unióért felelős biztos szerdán.
Az uniós biztos kijelentette: a gáz- és nukleáris energiához tartozó tevékenységek összhangban vannak az éghajlat- és környezetvédelmi célkitűzéseivel, és lehetővé teszik az elmozdulás felgyorsítását a környezetszennyezőbb tevékenységek, mint például a szénkitermelés felől, a klímasemleges jövő irányába, amely többnyire megújuló energiaforrásokon alapul.
Az Európai Bizottság szerdai közleménye szerint a gázerőművek akkor számítanának zöldnek, ha a károsanyagkibocsátásuk nem haladja meg a 270 grammnyi széndioxidot kilowattóránként, vagy az éves kibocsátásuk 550 kilogramm széndioxid alatt marad kilowattóránként 20 éven keresztül.
Ezzel a régebbi építésű, nagyobb kibocsátású gázerőművek is esélyt kapnának, amennyiben például visszavesznek az üzemidejükből, így csökkentve a kibocsátásukat.
Az erőműveknek emellett alacsonyabb üvegházhatású gázfajtákra kell majd átállniuk 2035-ig.
Az atomerőműveknél azok kaphatnak zöld besorolást, amelyek 2045-ig megkapják az építési engedélyeket, illetve olyan országokban lesznek, amelyeknek van elfogadott terve és finanszírozza is a radioaktív hulladék kezelését.
A tagállamoknak és az Európai Parlamentnek négy hónapja van arra, hogy véleményezze a tervezetet és esetleg megakadályozzák az elfogadását.
Az ellenzők szerint az ehhez 353 szükséges szavazatból nagyjából már 250 megvan. Német és osztrák politikusok máris tiltakoztak.
Michael Bloss német képviselő szerint még van esélyük a terv elfogadásának megakadályozására. Karl Nehammer osztrák kancellár pedig a közösségi oldalán fejezte ki ellenzését. Véleménye szerint az atomenergia se nem zöld, sem pedig fenntartható és támogatja miniszterét, aki jogi lépéseket fontolgat az ügyben.
A javaslatot az Európai Parlament többsége, vagy a tagállamok szupertöbbsége – 27-ből 20 tagállam – dobhatná vissza.
