Az elemzői várakozással ellentétben – ahelyett, hogy 0,2 százalékkal esett volna – 0,3 százalékkal nőtt a német gazdaság a harmadik negyedévben az előző három hónaphoz képest. Minden jel mégis arra mutat, hogy Németország egyre közelebb kerül a recesszióhoz.

infláció recesszió krízis gazdaság GDP Németország Inflation,In,Germany Euró
Fotó: Shutterstock

Egyetért ezzel Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is, aki a VG-nek elmondta, a negyedik negyedév hozhatja meg a prognosztizált GDP-csökkenést, amelynek mértéke egyrészt a német kormány gazdaságélénkítő programjainak sikerességétől, másrészt az energiaárak változásától, továbbá az Európai Központi Bank kamatemelésétől is függ. A szakember 

az egész évre vonatkozóan stagnálásra, vagy enyhe, 0,5 százalékos gazdasági visszaesésre számít Németországtól,

bár azt hangsúlyozta, hogy a recesszió mélységét több kockázati tényező is befolyásolhatja. 

„Hazánkra elsősorban a kereslet alakulása lehet hatással, hogy milyen termelési mutatókat produkálnak a német cégek és azok magyarországi leányvállalatai a közeljövőben, mivel sokat importálunk Németországba” – közölte Németh, majd hozzátette, az autógyártás központi szerepet tölt be ebben a történetben, ugyanis eddig túlkereslet volt az autópiacon, de mostanra az olló záródni látszik, a termelés lassul, a kínálat növekszik, ami elsősorban exportoldalon foghatja vissza Magyarországot. 

A magyar GDP valamivel kedvezőbb lehet a németnél, akár meg is haladhatja azt később, de azzal nem számolhatunk, hogy ha náluk 0,5 százalékos lesz a visszaesés, akkor nálunk majd 3 százalékos növekedés következik be

– mutatott rá a K&H Bank vezető elemzője. „Stagnálással, kisebb plusszal viszont megúszhatjuk, de ez sok mindenen múlik, többek között a belső kereslet alakulásán, a jövő évi bérdinamikán és a hazai munkaerőpiacon” – tette hozzá.

Jó befektetési célpontnak tartják Magyarországot a német vállalatok

A magyar–német gazdasági kapcsolatok az elmúlt évek során gyors ütemben bővültek: a két ország közötti teljes áruforgalom a járvány okozta csökkenést követően 11,6 százalékkal növekedett tavaly.

A pozitív hírekre az euró mindenesetre fordítottan reagált, tovább, 0,995-ről 0,993-ra gyengült a dollárral szemben. Ezzel kapcsolatban Németh Dávid úgy fogalmazott, hogy hosszú távon ugyan lehet belőle korrekció, de egy-két évig inkább 1,05–1,1 körül fog mozogni az euró–dollár árfolyamának egyensúlyi szintje, semmint a paritás alatt. Az orosz–ukrán háború azonban itt is átírhat mindent. 

„A következő fél évben valószínűleg 

beragad a 0,95–1,03-as sávba az euró-dollár árfolyama

– folytatta Németh –, ha viszont kedvezőtlen adatokat kapunk majd Európából, a 0,95-höz is tapadhat. De az Egyesült Államokban sem sokkal jobb a helyzet, sőt Kína is szenved jelenleg, mindkét országban érzékelhető, hogy lelassult a gazdaság.”