Hosszú várakozás után vasárnap hajnalban megtörtént az áttörés a COP27 klímacsúcson: a részt vevő országok elfogadták az úgynevezett károk és veszteségek finanszírozását. Ez annyit tesz, hogy a világ leggazdagabb és legnagyobb iparával büszkélkedő országoknak anyagi segítséget, pontosabban jóvátételt kell nyújtaniuk a szegény, ám a klímaváltozást bőrükön érző államoknak. Erre egy ENSZ-alapból kerül majd sor.
Az ügy érthetően sok vitát generált, eredetileg már pénteken véget kellett volna érjen a klímacsúcs, de végül az egész szombat az egyeztetésekkel folytatódott és a záróülést is többször elhalasztották. Végül szombat éjjel tartották meg azt, és itt sikerült elfogadni a történelmi jelentőségű megállapodást.
A Bloomberg cikke szerint nem volt egyszerű a döntés, különösen az Egyesült Államok kormánya akart még módosításokat és pontosításokat belevinni, mielőtt ők is rábólintottak. Az ENSZ küldötte megjegyezte, nem volt egyszerű összehozni az elhatározást, de az eredmény rengeteg, a klímaváltozás káros hatásának kitett országnak segít majd.
– mondta Sherry Rehman, Pakisztán klímaügyi minisztere, aki szerint igazságos döntés született. Pakisztánt brutális árvizek sújtották szeptemberben is a klímaváltozás miatt.
Az alapról szóló döntést üdvözölte António Guterres ENSZ-főtitkár is. A közösségi oldalakon nyilvánosságra hozott videoüzenetében fontos politikai jelzésnek nevezte a megállapodást, és úgy vélte, az jelentős lépés az igazságosabb teherviselés irányában is.
Hogy pontosan mekkora összegeket fizetnek a gazdag országok, az egyelőre nem derült ki, de a korábbi becslések szerint évente több száz milliárd dolláros káruk keletkezik a fejlődő országoknak a klímaváltozásból, így várhatóan ezt kell finanszírozni.
Az ülés zárónyilatkozatában sürgették a károsanyag-kibocsátás csökkentésének felgyorsítását; a nyilatkozatot a konferenciát vezető Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter jelentette be vasárnap hajnalban. A nyilatkozat szerint továbbra is érvényes az a célkitűzés, hogy az iparosodás előtti helyzethez képest megpróbálják 1,5 Celsius-fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését. A megállapodásban felszólították az országokat, csökkentsék a fosszilis tüzelőanyagok támogatását.
Közölték azt is, hogy a részletek kidolgozása a jövőre tartandó következő konferenciára maradt.
Frans Timmermans, az európai zöldmegállapodásért felelős uniós biztos ugyanakkor csalódottságát fejezte ki, leszögezve: a megállapodás nem jelent előrelépést sem a bolygó, sem az emberek számára. Úgy vélte, egyes országok még mindig nem elég elkötelezettek az átlaghőmérséklet szabályozásával kapcsolatban, és sajnálatát fejezte ki, amiért nem használtak erősebb megfogalmazásokat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatban.
