Ukrajna helyett a Nyugat-Balkánt kellene választani
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságDornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint az Európai Unió kettős mércét alkalmaz Ukrajna és a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamata során. Miközben Szerbia és Montenegró évek óta várakozik, Ukrajna csatlakozása gyorsított eljárásban zajlik. Dornfeld a Magyar Nemzetnek adott elemzésében rámutatott, hogy ez nemcsak politikai, hanem súlyos gazdasági következményekkel is járhat.
Ukrajna csatlakozása hatalmas költségekkel járna
Dornfeld szerint Ukrajna felvétele rendkívüli költségeket róna az EU-ra.
Jelenlegi becslések szerint Ukrajna támogatása a mostani költségvetési keretek között nagyjából 180 milliárd eurót igényelne, ami az uniós büdzsé 10-15 százalékát jelentené. Ehhez még hozzájön az újjáépítés költsége, amelyet 400-500 milliárd euróra becsülnek
– mondja a szakértő.
Ezzel szemben a Nyugat-Balkán országai gazdaságilag sokkal kedvezőbb helyzetben vannak, és integrációjuk új lendületet adhatna az európai gazdaságnak. A magyar vállalkozások is profitálhatnának a régió uniós csatlakozásából.
Ne felejtsük el, hogy ebbe magyar vállalkozások is beletartoznak, hiszen ők területileg is nagyon közel vannak ehhez a régióhoz, tehát nagyon jól tudnának profitálni ebből a lehetőségből
– mondta Dornfeld.
A Nyugat-Balkán elfordulhat az EU-tól
A Magyar Nemzetnek adott interjúban az elemző elmondta, hogy az EU hosszú éveken át hitegette a nyugat-balkáni országokat, de most már az is kérdéses, hogy ezek az országok mennyire tartják még vonzónak az uniós csatlakozást. Dornfeld szerint, ha Brüsszel továbbra is bizonytalanságban tartja a térséget, az ottani országok más gazdasági szövetségek, például a BRICS vagy Kína felé fordulhatnak.
Ezek az országok előbb-utóbb elunják a várakozást, és más lehetőségek után néznek. Törökország példája jól mutatja, hogy ha egy országot túl sokáig hitegetnek, akkor végül más geopolitikai szövetségeket keres. Törökország most már inkább a BRICS és Kína felé orientálódik, és ugyanez megtörténhet a Nyugat-Balkánnal is
– figyelmeztetett Dornfeld.
A szakértő szerint az EU jelenlegi politikája veszélyeztetheti Európa gazdasági versenyképességét is.
Egyre nagyobb lesz a verseny az új tagokért, hiszen azt látjuk, hogy a BRICS-hez csatlakozó országok kiemelkedő gazdasági eredményeket érnek el. Európának is vissza kellene térnie ahhoz, hogy a politikai szólamok és az értelmetlen zöldítési célok helyett ismét a versenyképességre és a gazdasági fejlődésre helyezze a hangsúlyt, mert jelenleg komoly lemaradásban van ezen a téren. Dél-Korea például – amely népességét tekintve csupán tizede Európának – több szabadalmat jegyez be, mint az Európai Unió. Ez egyértelműen mutatja, hogy az innováció és a fejlődés terén az EU egyre kevésbé tud lépést tartani a világ más régióival, és ezzel elveszítheti vonzerejét azok számára, akik korábban itt képzelték el a jövőjüket
– zárta gondolatait Dornfeld László.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben 2025. március 6-án (Fotó: AFP)
