BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Százmillió eurónál is többe kerülne az orosz dróntámadásban megrongálódott csernobili reaktort védő szarkofág helyreállítása

Idén február közepén egy robbanófejjel felszerelt orosz támadó drón csapódott be a csernobili atomerőmű 4. blokkjának szarkofágjába, és súlyos sérüléseket okozott a védőburkon. Bár nehéz pontos becslést adni a biztonsági zárószerkezet javításának költségéről, a vészhelyzeti munkálatok teljes költsége valószínűleg meghaladja majd a 100 millió eurót.

1986. április 25-ről 26-ra virradóra a csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű negyedik blokkjában robbanás történt. A detonáció felszakította az épület tetejét, falait, és tűz keletkezett. Maga a reaktor is megsérült, majd radioaktív anyag került a levegőbe. Ennek nyomán szerte Európában még napokig a szokottnál nagyobb radioaktív koncentrációt mértek, sőt a nukleáris szennyeződést a szél az egész bolygón széthordta: Marokkótól az Északi-sarkig a Föld több pontján mutatták ki a szennyeződést. 

Mentőalakulatok dolgoznak a helyszínen, ahol egy robbanófejjel ellátott orosz támadó drón eltalálta a Csernobili Atomerőmű védőszerkezetét
Mentőalakulatok dolgoznak a helyszínen, ahol egy robbanófejjel ellátott orosz támadó drón eltalálta a csernobili atomerőmű védőszerkezetét / Fotó: AFP

Több mint 100 millió euró is lehet a csernobili atomerőművet védő szarkofág helyreállítása

A 39 évvel ezelőtti katasztrófa a felbecsülhetetlen környezeti és társadalmi veszteségek mellett elképesztő pénzügyi csapást is okozott nem csak a Szovjetuniónak, de Európa több országának is. A robbanás akkoriban körülbelül 12,5 milliárd dolláros költséget jelentett a Szovjetunió kormányának, a balesetet követő közel 40 évben a Csernobilhoz kapcsolódó költségek pedig már több mint 700 milliárd dollárra tehetők. Ez forintban kifejezve – figyelmen kívül hagyva az inflációt – nagyjából 250 ezermilliárd forintnak felel meg.

A további sugárzás megakadályozására a csernobili atomerőmű 1986-ban felrobbant negyedik blokkja fölé egy 36 ezer tonnás, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofágot emeltek. 

Az építés fő finanszírozója az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) volt. A szarkofág 2016-ra készült el. A londoni székhelyű bank saját forrásból 715 millió eurót, nemzetközi társfinanszírozók bevonásával további 2,5 milliárd eurót folyósított az egykori atomerőmű leszerelésére, a védőpajzs felépítésére és a térség biztonságossá tételére. 

Az EBRD jelenleg a csernobili atomerőművel, ukrán szakértőkkel és azzal a francia Bouygues építőipari vállalattal dolgozik együtt, amely részt vett a szarkofág építésében is, hogy felmérje a károk teljes mértékét és feltárja a hosszú távú kármentesítési lehetőségeket. Bár nehéz pontos becslést adni a biztonsági zárószerkezet javításának költségéről, a vészhelyzeti munkálatok teljes költsége valószínűleg meghaladja majd a 100 millió eurót

Noha a javítás sürgős lenne, a hatalmas összegből egyelőre csupán 42 millió euró áll a rendelkezésre.

Az Európai Unió 25 millió euróval, az Egyesült Királyság 6,7 millió euróval, Franciaország pedig 10,6 millió euróval járul hozzá a projekthez.

További részletekért és az acélszarkofág építési munkálatait bemutató izgalmas galériáért kattintson az Origo oldalára! 
 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.