Irán már érzi a szankciók káros hatásait

Irán kőolaj- és kondenzátum­exportja augusztusban várhatóan 70 millió hordóra esik vissza – erre 2017 áprilisa óta nem volt példa, s még életbe sem léptek az ország elleni következő amerikai szankciók. Az Egyesült Államok november 4-től tiltja meg az iráni olaj vásárlását, és azt akarja elérni, hogy az ország egyáltalán ne tudjon olajat exportálni. Ez valószínűleg nem fog sikerülni Washingtonnak – vélekedett egy norvégiai konferencián Ibrahim al-Muhanna, a szaúd-arábiai energetikai minisztérium tanácsadója. Szerinte az sem lehetséges, hogy a perzsa állam beváltja fenyegetését, s akár csak részlegesen is lezárja a Hormuzi-szorost a régiós országok tankerei előtt. A szoroson naponta több mint 18 millió hordónyi olaj, a tengeren szállított globális mennyiség mintegy kétharmada halad keresztül.

Az augusztusi visszaesés azzal magyarázható, hogy Irán hiába csökkentette a kőolaj árát, a vásárlók, a bankok és a biztosítók egy része felfüggesztette az üzletelést az országgal. A Kínába exportált mennyiség a Reuters rendelkezésére álló adatok szerint 18,4 millió hordóra esik vissza augusztusban a rekordot jelentő júliusi 24 millióról, az indiai kivitel 8,2 millió hordó lesz az április óta minden hónapban 20 milliót meghaladó után.

Az első amerikai szankciók augusztus 7-én léptek életbe, s a rial elértéktelenedéséhez és az iráni gazdaság gyengüléséhez, az árak és a munkanélküliség rohamos emelkedéséhez vezettek. A gazdasági nehézségek miatt a teheráni parlament maga elé rendelte Haszan Róháni elnököt, akinek válaszai nem elégítették ki a képviselőket. A Reuters úgy tudja, hogy ennek jogi következményei lehetnek, az ügy Róháni állásába is kerülhet.