Fertőzésveszélyes a vaddisznóállomány

Magyarországon eddig 1014­ bejelentett esetben 2067 afrikai sertéspestis (ASP) miatt elhullott vaddisznó tetemét találták meg, vagy lőtték ki diagnosztikai céllal. A vírus a vadállományban az ország északkeleti részén több gócban is aktív, de a házisertés-állományból nem jelentettek ASP-megbetegedést – foglalta össze a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a sertéspestishelyzetet.

Szeptember végén a betegség átlépte a Dunát, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészetének területén egy körülkerített erdőrészen hullottak el ASP-ben megbetegedett vaddisznók. Úgy tűnik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből a Tisza mentén, esetleg a folyó közvetítésével terjed a betegség.

Az ASP-helyzet a szomszédos országokban is súlyos, és romlott is a közelmúltban, emiatt Magyarországon is magasabb készültség és határozott intézkedések indokoltak. A NAK összefoglalója szerint a legnagyobb terjesztési kockázatként az ember általi terjesztést kell kiemelni. Az emberek elsősorban élelmiszer-hulladékkal és a ruházaton keresztül tudják terjeszteni a vírust.

Folyamatos fertőzőforrás a betegség jelenléte a vadállományban. A pillanatnyi ismeretek szerint általánosan kijelenthető, hogy ahol a vaddisznóállomány sűrűsége 0,5 állat alá csökken négyzetkilométerenként, ott a vírus korlátozza saját magát, és végül a terjedése is megállhat. Magyarországon átlagosan 2-2,5 állat a vaddisznóállomány egy négyzetkilométerre eső sűrűsége, ezért érdemi előrelépést az állomány gyérítése és ezzel együtt a tetemek begyűjtése jelentene.

Az ASP házisertés-állományba való behurcolásának legkritikusabb tényezői között meg kell említeni a fertőzött, beteg állatot, a fertőzött élelmiszert és élelmiszer-hulladékot (beleértve a felfőzött moslékot), fertőzött takarmányt. Az utóbbi miatt zöldtakarmány etetése tilos, a szemestakarmányt pedig legalább 90 napig pihentetni kell). Ugyancsak veszélyes a fertőzött alomanyag, amelyet ugyancsak minimum 90 napig kell pihentetni.

A ragály tárgyak, járművek és az ember ruházata, cipője által és élelmiszer-hulladékkal is átvihető.

A minimális járványvédelmi követelmények betartása azonban jelentősen csökkentheti az ASP házisertés-állományba történő bejutását.

Újabb leölések Romániában

Romániában az ASP megjelenése óta több mint 524 ezer sertést kellett elpusztítani, ezenfelül további 13 ezer állat leöléséről döntött a hatóság. Eddig 11 848 román állattartónak fizettek kártérítést. Az ország 41 megyéje közül 25-ben észleltek házi sertéseknél aktív ASP-s fertőző gócokat, további hét megyében pedig kizárólag vaddisznóknál mutatták ki

a kórokozó jelenlétét. Országszerte 956 aktív fertőzésgócról tud most a szakhatóság, ezek száma szerintük csökkenőben van. Az Európai Unió viszont a héten a korábbi 25-ről 29-re növelte azon romániai megyék számát, amelyekre korlátozásokat szabott meg – az ASP jelenléte vagy fertőzési kockázata miatt – a sertéshús-kereskedelem terén. Továbbra is jelen van az ASP két, Magyarországgal szomszédos romániai megyében.