Bankszektor | A tavalyi bázisidőszakhoz képest tizennyolc százalékkal nőtt a csoportszintű nyeresé
Új negyedéves rekordnyereséget ért el az OTP Bank, az eredmény 10 százalékkal magasabb az elemzői várakozásoknál. A pénteki kereskedésben a piac érthetően pozitívan fogadta a vaskos meglepetést, a bank papírjai 2,6 százalékkal 12 650 forintra drágultak.
Az április–júniusi időszakban a pénzintézeti csoport nettó 105,4 milliárd forint adózott profitot könyvelhetett el, a korrekciós tételek levonása nélkül pedig 112,2 milliárd forintot. A tavalyi bázisidőszakhoz képest ezzel 18 százalékkal nőtt az OTP profitja, az akvizíciók nélkül 13 százalékos lett volna a plusz. Az OTP csoport nettó kamatmarzsa 4,2 százalék volt az időszak alatt,
5 bázisponttal alacsonyabb, mint az első negyedévben. A sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) magas lett a negyedévben, megközelítette a 22 százalékot – az Erste elemzője szerint mindez a gyakorlatilag nullás kamatkörnyezet miatt kiemelkedő. A nyereség még akár több is lehetett volna: a román leánybank eredményét egy 4,4 milliárd forintos goodwill leírás is terhelte, emellett Szerbiában csaknem kétmilliárd forint veszteséget okozott a svájcifrank-jelzáloghitelek „eurósítása”. A Moltól kapott osztalék 5,7 milliárd forinttal járult hozzá a nyereséghez.
Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a pénteki sajtótájékoztatón elmondta: a működési környezet a bankcsoport valamennyi piacán pozitív. Sikeresek az új akvizíciók, a bolgár Expressbank és az albán SocGen eredményszámai már bekerültek az OTP eredményei közé, két további bank felvásárlásának pénzügyi zárása hetekkel ezelőtt történt, így azok konszolidálása a második fél évben esedékes. A lezárandó akvizíciók miatt a CET1 mutató 2,8 százalékkal csökken az év végére a féléves 15,9 százalékos szintről. Jó hír, hogy a megszerzett bankok önmagukban is jövedelmezők (a kis piacon működő moldovai Mobiasbanca például 20 százalék feletti ROE-t ért el), a szinergiahatásoknak köszönhetően pedig még nagyobb lehet az új pénzintézetek hozzájárulása a csoport nyereségéhez.
Új tényező – mondta Bencsik –, hogy már az organikus növekedés az eredményjavulások fő bázisa, míg eddig inkább a kockázati költségek csökkenése volt a fő kiváltó ok. A második negyedév egyik meglepetése, hogy 1 százalékkal nőtt a hazai lakosság által elhelyezett betétállomány az OTP-nél, holott júniusban már lehetett jegyezni a Magyar Állampapír Pluszt, jóval nagyobb kamatkilátásokkal. A MÁP Plusz kétségtelenül vonzó konstrukció – jelezte Bencsik László –, amelynek hozamával a bankbetétek aligha versenyezhetnének a hitelkamatok emelése nélkül, de már az inflációkövető prémium-állampapírok megjelenésekor megvolt ez a versenyhátrány.
Bencsik László a Világgazdaság kérdésére válaszolva arra utalt, hogy az osztalékemelésről szóló várakozások ellenére a részvényeseknek még várniuk kell az osztalékhírekre. Elmondta: a jövő év első hónapjaiban döntenek a kifizetés mértékéről, amelynek összege az éves nyereségen és az akvizíciók lezárásán múlik. A jelentésben szereplő, a konszolidált szavatolótőkéből levonandó hathavi osztaléktömeg 39,8 milliárd forint, de ez nem tekinthető a menedzsment osztalékjavaslatának.
A kockázatokról szólva kifejtette: a globálisan laza monetáris politikai kondíciók miatt egyre nehezebb tartani a kamatmarzsokat, de ezt az OTP csoport esetében a hitelállomány növekedése képes ellensúlyozni. A gyorsjelentés azt sugallja, hogy a negyedik negyedévtől még nagyobb ugrás jön az OTP profitjában – értékelt az Erste elemzője. Az elkövetkező egy-három évben a bank profitja nagy valószínűséggel dinamikusan tovább növekszik, mert számos országban szinergiahatásokkal is lehet számolni, ami a bankok egymásba olvasztásából adódik. Így az OTP-részvények olcsónak mondhatók a főbb értékeltségi mutatókat tekintve.
