Új terepen veti be magát a Mohu

A Mohu továbbfejleszti a hulladék-visszaváltási rendszerét – ez is elhangzott azon a rendezvényen, amelyen a szerdán kezdődött Sziget Fesztivál fenntarthatóságáról osztották meg véleményüket a szervezők: a Mohu, a Coca-Cola Magyarország, valamint szakmai és társadalmi szervezetek illetékesei. A hulladék visszagyűjtése csak egy az ökotudatos gazdálkodás elemei közül.  

Pénzért szívesebben „visszaáramlik”  a hulladék

Az egyik nagy kérdés a Sziget kapcsán az, hogy ott milyen arányban gyűjthetők vissza az újrahasznosítható csomagolások. Dominus Ákos, a Sziget fenntarthatóságért felelős menedzsere elmondta, hogy tavaly 10 tonna palackot gyűjtöttek, de azzal elégedetlenek voltak, hogy legalább 100 köbméter jött össze eldobható tányérokból, evőeszközökből és más anyagokból. A szervezők most úgy számolnak, hogy

• a PET- és üvegpalackok 70,
• az alumíniumdobozok 35
• és az üvegpalackok 40 százalékát tudják majd visszagyűjteni.  

A tavaly bevezetett repohárrendszer is folytatódik. Amíg az ilyen poharak visszaadásáért nem járt pénz, addig a 63 százalékuk került vissza, most viszont, hogy jár, 75 százalékos arány várható. Vannak fesztiválok, amelyeken egyáltalán nem törődnek a visszaváltással, máshol azonban helyben kifizetik a betétdíjat, így könnyű elérni a száz százalékot is.

A Mohu visszaszámol

Öt, négy, három, kettő, egy – ezek a számok jellemzik a Mohu visszaváltási rendszerének eddigi lépcsőit – szemléltette Runtág Tivadar, a társaság ügyvezető igazgatója. Kiemelte:

• 5 hónapot várt a Mohu arra, hogy az év eleji indulásához képest féléves haladék felhasználásával a gyártók felkészüljenek a rendszerre. Ezalatt szinte nulla volt a visszagyűjtött palackok száma.  
• 4 millió körül jár a naponta most visszaváltott csomagolások száma.
• 3 ezer visszaváltási pont, bedobónyílás működik országszerte az automatákon, ez  
• 2 ezer helyszínt jelent, és
• ezer körül a kézi visszaváltási helyek száma. 

Az utóbbiak olyan helyszínek, ahol nem érdemes automatát telepíteni, ezekre a Mohu kimegy a mobil visszaváltó automatával.

A vállalat évi 3-3,5 milliárd palackot, dobozt, üveget akar visszagyűjteni. Ahhoz, hogy a 90 százalékos uniós elvárásnak 2,5–3 éven belül eleget tehessen, el kell érnie a napi 7-7,5 millió palackot. Kézi visszaváltásra most mintegy 1200 szerződése van a társaságnak, de ötezret szeretne. Jelenleg ezer lehetséges partnerrel tárgyal. Az automaták számát két éven belül a mostani 3 ezerről 5 ezerre növelné. 

Megvan a begyűjtött hulladék helye

A most visszagyűjtött csomagolások nagy része lerakóba vagy égetőbe került, most viszont egy zárt rendszeren belül újrahasznosul. „A PET-hulladék külföldi, például szlovákiai vagy szerbiai darálóba és előkészítőbe megy, de két év múlva a Molnak is lesz PET-feldolgozója” – válaszolta Runtág Tivadar a Világgazdaságnak. 

A Mohu által összegyűjtött alumínium megy a kohóba – abba, amelyik közelebb van –, és az üveghulladéknak is megvan a vevője, a Re-Glass. Azt viszont távolabbi lehetőségnek gondolja az igazgató, hogy együttműködjenek, egységesedjenek a térség visszaváltási rendszerei. Egyelőre minden ország a saját nemzeti megoldásait vezeti be. 

A visszaváltási panaszok kapcsán az újságíróknak az igazgató elmondta, hogy cége nyomon követi a hiányosságokat.

Eddig összesen 319 olyan bejelentett esetet tart számon a Mohu, amikor az ügyfél nem kapta vissza a pénzt. (Közben napi 4 millió csomagolás visszaváltása rendben zajlik.) Visszautalás ebben a 319 esetben is volt, csak éppen

• rossz bankszámlaszámot adott meg az ügyfél a regisztráláskor,
• késett a tranzakció,
• meghibásodott az automata vagy a szoftvere.

Azt a feltevést viszont elutasította a Mohu illetékese, hogy a vissza nem váltott csomagolások díja őket gazdagítaná. Úgy fogalmazott, a cég nem nyeli le ezeket az 50 forintokat, az teljes egészében visszaáramlik a begyűjtési rendszerbe.

Három fejlesztésen dolgozik a Mohu 

Runtág Tivadar ismertette a Mohu fejlesztéseit. Például a világon ennél a társaságnál van csak Repont-applikáció, ezt naponta már mintegy 300 ezer ember használja.

Szintén egyedi a visszaváltó kisautó, amely kimegy azokhoz a boltokhoz, ahol kézi visszaváltás történik. Itt átkerül az autó mozgó automatájába az a zsákokban már összegyűjtött csomagolás, amelynek árát a boltosok előzőleg visszafizették a lakosoknak. Egy ilyen kisautó automatájának két szája van: egy az üvegnek, egy a PET-nek. A berendezés az üveget töri, a műanyag palackot tömöríti. Az előbbiből 12 ezer darabbal, az utóbbiból 8 ezerrel birkózik meg. A Mohunak 83 ilyen kisbusza van.

A harmadik fejlesztés a fesztiválokra készül, de a fesztiválozóknak szánt nagy kapacitású automatákat csak jövőre tudják telepíteni. Az előkészítés ugyanis bonyolult. A visszaváltással járó pénzről három módon dönthet a lakos: a számlájára utaltatja, levásárolható vouchert kér érte, vagy jótékonyságra szánja. Ez utóbbinak most három kedvezményezettje lehet: a Heim Pál Gyermekkórház, a Semmelweis Gyermekklinika és a Bethesda Kórház. A visszakapható pénznek eddig a fél-egy százaléka ment jótékonyságra, ami nem nagy arány, de így is évi másfél milliárd forintot tesz ki.

Tanulni kell még a környezettudatosságot

A háztartások „fő bevásárlói”, azaz a boltok polcairól választó magyarországi háziasszonyok  

• 32 százaléka mondta magát okötudatosnak,
• mintegy 30 százaléka ökofontolónak, vagyis olyannak, akinek az ökotudatos magatartás nem épült be a mindennapjaiba,
• és körülbelül 40 százaléka elutasítónak  

a fenntarthatóság kapcsán a Consumer Panel Hungary felmérése szerint. Az adatokat Turcsán Tünde, a korábban GfK néven működő cég igazgatója ismertette. Mint elmondta, hasonló felmérést a szervezet több mint 25 országban végez évente. Magyarországon erre kétévente kerül sor, a mostani vizsgálatban több mint 3200 háziasszony vett részt. Az ismertetett számok jobbak az uniós átlagnál, az önmagukat ökotudatosnak mondók nemzetközi aránya ugyanis 20-25 százalék.

A fenntarthatóság fő problémájának a magyar válaszadók a globális felmelegedést, a másodiknak a műanyag hulladékok özönét jelölték meg.

Hasonló felmérést végzett a koncessziós rendszerben működő hazai hulladékgazdálkodásért felelős Mohu is, de a háziasszonyokénál szélesebb mintával, és a kapott eredmények is mások lettek. Runtág Tivadar szerint a válaszadók

• 15-20 százaléka mondta azt, hogy mindent megtesz a környezettudatossághoz kapcsolódóan, és
• nagyjából ugyanennyien vélték úgy, hogy nem valós folyamat a globális felmelegedés, míg
• 60-70 százalékuk szívesen tenne a fenntarthatóságért, ha tudnák, hogy mit is.  

A Mohunak tehát rájuk kell koncentrálnia, őket segíteni, tájékoztatni.

Mi legyen azzal, aki kitalálta a rögzített kupakokat?

A kötelező visszaváltási rendszer tagjai üdítőital-forgalmazók is. Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség titkára egyebek mellett arról beszélt, milyen hivatalos leveleket kap a szövetség. Például olyanokat, hogy mi legyen azzal, aki a rögzített kupakokat kitalálta, illetve hogy semmi értelme a szelektív gyűjtésnek. Az előtte szólókkal egyetértve úgy látja, nagyon hiányzik a lakosság edukációja a fenntarthatósággal kapcsolatban. Sokan nem hiszik például el, hogy a PET-palackok valóban újrahasznosíthatók.