Az ársapka a kereskedelemnek fáj, abban viszont nincs szerepe, hogy a csirkemell-, illetve általában a baromfihúspiacon mi zajlik – válaszolta a VG érdeklődésére Bárány László, az európai méretekben is jelentősnek számító Master Good csoport tulajdonosa. Nyár elején még az látszott, hogy az élelmiszerárstop felpörgette a keresletet a csirkemell iránt, a jelenlegi időszakban viszont a piacon játszódó folyamatokat elsősorban a fogyasztók vásárlóereje, pontosabban annak csökkenése határozza meg.
Bárány László elmondta, hogy egész Európában megfigyelhető egy néhány százalékos fogyasztás-visszaesés, amit az okoz, hogy a fogyasztók rendelkezésére álló pénzt sok mindenre be kell osztani: most jönnek a hideg hónapok, most kell igazán a fűtésre, világításra többet fordítani, jó pár termékre kevesebb jut, így a csirkehúsra is. Úgy véli, a fogyasztás mennyiségben elérte azt a csúcsot, amelyet a magyar piac elbír. Az árak pedig már nem emelkedhetnek tovább, mert a még magasabb árakra drasztikus keresletcsökkenés lenne a válasz.
Az már most szinte borítékolható, hogy a baromfihús ára a tavaszi hónapokban elindul lefelé. Ez már látszik a Master Good nyugat-európai partnereivel megkezdett jövő évi, első és második negyedéves ártárgyalásokból.
Az áresés nem lesz drámai, várhatóan a 3-5 százalékos mértéket éri el, és már az első negyedévben jellemző lesz.
„A bekövetkező árcsökkenés nem a szezonális hatásnak, hanem annak köszönhető, hogy az árak elérték a csúcsukat” – nyomatékosította. A termékpálya minden szakaszára igaz, hogy tetemes költségnövekedéseket kellett elkönyvelni, ezek, ha eltérő mértékben is, de átmentek a fogyasztói árakba – nyilván a hatósági áras termékeket nem számítva. A KSH adatai szerint például a csontos csirkecomb fogyasztói ára a tavaly áprilisi 660 forintról idén októberre 1240 forintra nőtt, de más termékeknél is jókora az árnövekedés. Innentől kezdve lefelé vezet az út – erősítette meg.
Ezt a folyamatot már érzékelik a termékláncban, hiszen a hírek szerint például
az egyik nagy gabonapiaci szereplő hétfőtől már 112 ezer forintra csökkenti egy tonna kukorica felvásárlási árát.
Bárány László szerint ebben a helyzetben hiába álmodoznak a termelők a 145 ezer forintos kukoricaárról, nem lesz, aki megvegye tőlük. „Ennek a kevés és gyenge minőségű kukoricának az ára a tavaszi hónapokban 110 ezer forint alatt lesz, és ennek nincs köze ahhoz, hogy mennyi van a piacon” – jelentette ki.
A fogyasztói fizetőképes kereslet csökkenése tehát elindult visszafelé a termékpályákon, és minden szereplőt árai mérséklésére késztet. Azt azonban, hogy mi lesz ennek a mértéke, nehéz megjósolni. Bárány László szerint ez nagyban függ attól is, hogy milyenek lesznek a jövő évi béremelések. Ha elérnék azt a mértéket , amekkorát a munkavállalók és a képviselőik szeretnének, akkor tovább pörögne az és lenne helye a további áremelésnek is. A Master Goodnál egyébként már döntöttek arról, hogy lesz béremelés, mégpedig két számjegyű, de a pontos mértékéről később határoznak.
Forralt boros az év szaloncukra – három szem után még nem jelez a szondaAz élelmiszerekre jellemző drágulásnál kisebb mértékben, 10-15 százalékkal emelkedett idén a szaloncukor ára, de az édességgyártók arra számítanak, hogy a háztartásonkénti egykilós fogyasztás némileg csökken. |
A piacszűkülés jelei vélhetően karácsony után mutatkoznak meg igazán. Most még nem lehet túl sok következtetést levonni az ünnepi időszakról, aminek egyrészt az az oka, hogy a karácsonyi bevásárlás jellemzően az utolsó hat-nyolc napra koncentrálódik, másrészt pedig Bárány László szerint ez még olyan karácsony lesz, amelyre még az utolsó tartalékaikból is költenek a fogyasztók. Legalábbis szerinte húsból, édességből nem fognak kevesebbet vásárolni, és a gyerekeknek szánt ajándékokat is beszerzik, viszont a tartós fogyasztási cikkek vásárlását nagyon sokan el fogják halasztani.
