Az idei pusztító aszály következtében nagyon kevés kukorica termett, ráadásul az is rossz minőségű, ami nehezíti a sertéstartók helyzetét – áll a Magyar Állattenyésztők Szövetsége sertéspiaci összefoglalójában. Különösen a termény toxinszennyezettsége okoz problémát. A szakmai szervezet előrejelzése szerint azok a sertéstartók, akik nem maguk termelik meg a takarmányt, nincs elég készletük, illetve akiknek nem sikerült viszonylag elfogadható áron áram- és gázszerződést kötni, minden valószínűség szerint veszteséggel zárják az idei évet. A termelők rossz helyzete csökkenti a kínálatot, az általános gazdasági problémák következtében pedig a kereslet is csökken.
Az orosz–ukrán háború, illetve a takarmánypiaci feszültségek okozta bizonytalanság miatt sok sertéstartónak az egész éves takarmányszükségletet be kell szereznie, ennek pedig nagy a likviditási igénye – ami a jelenlegi helyzetben sok termelőnek megoldhatatlan probléma. Akik viszont beszerezték a készletet, és kedvező szerződésük van a szolgáltatójukkal, azok éves átlagban eredményt tudnak felmutatni. Ez a jövedelem azonban többségüknél nem a bankszámlákon jelenik meg, hanem input anyagokban bekészletezve.
A likviditási problémákon segíteni tudott a hitelmoratórium, de az ebben részt vevő sertéstartóknak jelentős kockázat a kereslet-visszaesés miatti esetleges árcsökkenés réme.
Vannak ugyanakkor az ágazatban olyan termelők, akiket kilátástalan helyzetbe sodort a folyamatos költségnövekedés, közülük többen csődben vagy csődközeli állapotban vannak.
Likviditási válságban az agrártermelők – kedvezményes segíthet rajtukSokszorosára emelkedett műtrágya-, illetve növényvédőszer-árakkal és energiaköltségekkel kell számolniuk a gazdálkodóknak, de jelentősen megdrágultak a vetőmagok, valamint a takarmányok is. |
Az idei évre jellemző volt, hogy az input anyagok drágulása miatti költségnövekedések mellé alacsony malacértékesítési ár társult. Ugyan a hízósertésárak az év első felében elkezdték követni a költségek növekedését, az év második felében azonban ismét árcsökkenés indult el. A piaci szereplők szerint az akkori ár még a jelenlegi költségeket is tudta volna fedezni, azonban nagyon rövid ideig tartott a magas árszint, így nem volt jelentős befolyással az évi pozitív mérlegre. Az állategészségügyi és állatjóléti támogatási keret is nagyon korán kimerült.
A mezőgazdaságban egyébként is jellemző munkaerőgondok a sertéságazatban hatványozottan jelentkeztek. Az állattenyésztésre általánosan igaz, hogy alacsony a bér- és jövedelemszint, a jelenlegi felvásárlási árak – és az idei év gazdálkodási eredményei – azonban nem adnak kellő alapot a további béremelésekhez. A sertéshizlalással foglalkozók szerint még a legjobb mutatókkal rendelkező, leghatékonyabban működő gazdaságokban is nehéz most jövedelmet termelni, így a piaci szereplők szerint az ágazat túléléséhez növekedniük kell a felvásárlási áraknak.
Még jöhet pofon a húspultokonA hazai termelésű vágósertés termelői ára hasított meleg súlyban, áfa és szállítási költség nélkül, kilogrammonként 781 forint volt 2022 novemberében, 79 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi átlagárról. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 78 százalékkal volt magasabb ugyanebben az összehasonlításban. A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára ennél kevésbé, 49 százalékkal, míg az árstopos sertéscombé 12 százalékkal nőtt ugyanekkor. |
