Megközelítette a 4 ezermilliárd forintot tavaly a magyar mezőgazdaság kibocsátása – közölte a mezőgazdasági számlarendszer alapján a Központi Statisztikai Hivatal. Ezt az előző évihez képest 17 százalékos bővülést az árak 42 százalékos növekedése eredményezte, miközben a termelés mennyisége 18 százalékkal csökkent. A teljesítményhez a növénytermesztés 57, az állattenyésztés pedig 37 százalékkal járult hozzá.
A csapadékszegény időjárás és a nyári hónapokra kialakuló súlyos aszály következtében az összes haszonnövény termése esett. A ráfordítások jelentős drágulása az állattenyésztés teljesítményét is visszavetette. Mindent együttvéve a növénytermesztés kibocsátási értéke 9,3, az állattenyésztésé pedig 33 százalékkal nőtt 2021-hez képest. A bruttó hozzáadott érték volumene 37, folyó áron 11 százalékkal apadt.
A növénytermesztés teljesítményét az aszály határozta meg, de hozzájárult a termésmennyiség fogyatkozásához, hogy
tavaly a betakarított terület is zsugorodott, ez alól csak egyes növényfajok – őszibarack és egyéb friss gyümölcsök – képeztek kivételt.
Bár már 2021-ben is alacsony volt a gabonafélék termésmennyisége, tavaly ahhoz képest is 36 százalékkal csökkent a betakarított termények volumene. Drasztikus volt a kukorica 57 százalékos visszaesése, míg a búza mennyisége 18, az árpáé 10 százalékkal fogyatkozott. Az ipari növények összességében 28 százalékkal teremtek kevesebbet, ezen belül a növénycsoport nagy részét kitevő napraforgó terméseredménye 29, a kisebb részarányú repcéé 31, a dohányé 46, a cukorrépáé 32, a szójáé 19 százalékkal esett vissza.
A kertészeti termékek termése 8,1 százalékkal apadt, de ezen belül a gyümölcsfélék mennyisége csupán 1,6 százalékkal volt kisebb. Ez annak fényében feltűnő, hogy az ágazat jelentős részét kitevő alma termesztése 39, a körtéé 25 százalékkal csökkent. Az ellenkező oldalon áll az őszibarack, amelynek termése – az előző évi fagy okozta terméskiesés alacsony bázisa miatt – 76 százalékkal emelkedett.
Az állattenyésztés kibocsátását tavaly is az állategészségügyi vészhelyzetek – mint az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza –, valamint a ráfordítások jelentős emelkedése miatt kialakuló kedvezőtlen gazdasági körülmények befolyásolták. Az élő állatok mennyisége 8 százalékkal lett kisebb lett, ezen belül is a baromfié 10, a szarvasmarháé 8, a sertésé 6 százalékkal. Az állati termékek mennyisége összességében ennél kisebb mértékben, 2 százalékkal csökkent.
Nem szabadulunk a madárinfluenzától – milliószám kell leölni a szárnyasokatA jelek szerint korántsem vagyunk a hazai madárinfluenza-járvány végén, idén már négy kitörést jegyzett fel a hatóság. A kór egész Európában pusztít, a termeléscsökkenést pedig ukrán és brazil importtal pótolják. |
Az agrárágazat szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt, folyó alapáron számolt kibocsátási értéke 3998 milliárd forint volt, ebből 2282 milliárd forinttal a növénytermesztés, 1478 milliárd forinttal az állattenyésztés részesedett. Az alaptevékenységek aránya (57 és 37 százalék) az elmúlt tíz év alatt néhány százalékpontos ingadozástól eltekintve lényegében nem változott.
A nagyobb ráfordítással előállított kevesebb agrártermék a mezőgazdaság termelékenységének visszaeséséhez vezetett. A bruttó hozzáadott érték (1226 milliárd forint) előző évi áron 37, folyó áron 11 százalékkal zsugorodott. A vállalkozói jövedelem 1,8 százalékkal volt magasabb volt az előző évinél, miközben az ágazat munkaerő-felhasználása 2,3 százalékkal apadt.
Az EU-ban kevésbé nőttek az árakAz Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátása folyó alapáron 537 milliárd euró volt tavaly, 19 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A növekedést a volumen 3 százalékos csökkenése mellett az árszínvonal 23 százalékos emelkedése biztosította. Az elmúlt tíz évben Magyarország 2 és 2,2 százalék között részesedett az EU teljes mezőgazdasági kibocsátásából – ez tavaly 2,1 százalék volt. |
