Földigiliszták nélkül nincs agrárjövő, velük az M1-es tömegbalesetet is el lehetett volna kerülni
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Kwizda prioritásként kezeli a talajvédelmet – mondta el a díj alapításának motivációját Czinege Erik, a cég növénytáplálási és innovációs menedzsere. Jelenleg a magyarországi termőterületek, illetve erdők mintegy 60 százaléka veszélyeztetett valamilyen talajromlási folyamat miatt. A probléma globális voltát jelzi, hogy Magyarországon még jobb is a helyzet, mint a kemikáliákat jóval intenzívebben használó Nyugat-Európában, a FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) vizsgálatai pedig azt is megmutatták, hogy globálisan lényegesen gyorsabban pusztulnak a termőtalajok, mint amilyen ütemben újjáépülnek.
Fotó: Sipeki Péter / Kelet-Magyarország
A mezőgazdaság előtt álló kihívások közül kiemelte az aszálymenedzsmentet, amihez szintén kulcsfontosságú jó szerkezetű talaj. Az ugyanis nagyobb a pórusrésze, több vizet képes tárolni, a hasznosítható vízkészlete is nagyobb lesz – magyarázta.
Az egészséges talaj tele van élettel, a talajok egészsége pedig nagyban függ a földigiliszták jelenlététől – mondta a díjat bemutató sajtóeseményen Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a Nova Agricultura díjat odaítélő zsűri elnöke. Mint kifejtette, az M1-es autópályán történt tömegbalesetet előidézőjének tekinthető porvihar és a tavalyi történelmi aszály is megelőzhető, de legalábbis a mértéke csökkenthető lett volna.
Ez okozhatta az M1-es tömegkarambolt – videóA balesetben egy ember meghalt és sokan súlyosan megsérültek. |
Szerinte bizonyos területeken sokat tettünk az éghajlatváltozás megállítása érdekében, például a napenergia nagyobb mértékű használatával vagy a belső égésű motorok tervezett kivezetésével, de a mezőgazdaságban ez ügyben kevés innováció született.
Pazarlóan bánunk a talajokkal világszerte, mert folyamatosan csak vesszük ki a szerves anyagot, nem pótoljuk – ennek a vége a szélerózió
– jelentette ki.
A giliszták kulcsszerepet játszanak a talaj fizikai szerkezetének megőrzésében, illetve a leromlott állapotúak javításában. A hagyományos talajművelési rendszerekben jobban csökken a populációjuk, mint a forgatás nélküli talajművelésben – jelezte, hogy a talajszerkezet javításában nem csak a kemikáliák kiváltása jelenthet megoldást. A földigiliszták és más élőlények megfelelő jelenléte a talajban pedig a szerkezetjavításon felül növeli annak szervesanyagtartalmát, végső soron pedig a termékenységét.
Minden mérnöki megoldásnál fontosabb a talaj szerkezetének visszaállítása, öntözni soha nem tudunk majd annyit, mint amennyi vizet ezzel megmentünk a növények számára
– nyomatékosította.
