Orosz–ukrán háború: lövések és aszály – erős fronthatások az agráriumban

Már 2021 szeptemberében arról számolt be az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), hogy az általa közölt havi élelmiszerár-index – amelyik a gabona-, a növényiolaj- a tej-, a hús- és a cukorárak nemzetközi változásait méri – 32,8 százalékkal volt magasabb a tavaly szeptemberihez képest. Költségoldalon is tetemes volt az áremelkedés: az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) a 2021-es évről szóló műtrágyapiaci jelentésében arról adott számot, hogy abban az évben a mesterséges tápanyagpótlók árai átlagosan 57,7 százalékkal nőttek, míg a növényvédő szerek kevésbé, átlagosan 7,5 százalékkal drágultak 2021-ben. Azt, hogy ezek a költségnövekedések már az orosz–ukrán háború kitörése előtt megjelentek az élelmiszerárakban, az is jelzi, hogy a kormány néhány termék esetében már tavaly januárban – vagyis a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt – az ársapka bevezetéséről döntött, amelyet azóta kibővített, illetve a hatályos jogszabály szerint április végéig fenntart. 

A 2022. február 24-én kitört háború tehát korántsem nyugodt helyzetben találta az agráriumot, még nagyban éreztették hatásukat a Covid–19 „utórezgései”. A magyar élelmiszer-gazdaság számára annyiban azonban előnyt is jelentett a járvány, hogy felértékelte az ágazatot, nagyobb hangsúlyt kapott az élelmiszer-önrendelkezés. Ennek nagy szerepe volt abban, hogy megszületett a kormánydöntés, amely szerint Magyarország az uniós támogatásként érkező vidékfejlesztési források nemzeti kiegészítésének mértékét a korábbi ciklusra jellemző 17,5 százalékról 80 százalékra emeli. Ez azt jelenti, hogy a két év átmenet után, idén január 1-jétől indult új közös agrárpolitika (KAP) keretében 2023–2027 között a magyar költségvetési hozzájárulással együtt 2485 milliárd forintnyi közvetlen és ágazati agrártámogatás, valamint 2891 milliárd forintnyi vidékfejlesztési forrás érkezik a mezőgazdaságba és az élelmiszeriparba. 

Érzékeny veszteségek importoldalon

A háború kitörése előtt Ukrajna az Európai Unió negyedik legnagyobb élelmiszer-beszállítója volt, és néhány termék esetében kifejezetten nagy volt az unió importfüggése: az európai napraforgóolaj 88, a repce 41 és a méz 26 százaléka származott Ukrajnából, de az importra épülő takarmánygyártással rendelkező tagállamokban a kukorica is fontos tételnek számított. (Az utóbbinak a 2022-es aszály okozta gyenge termés miatt a magyar gabonapiacra is nagy és most is érezhető hatása lett.)

A magyar élelmiszer-gazdaság orosz és ukrán kapcsolatairól elmondható, hogy az export kisebb jelentőségű, mint az import. Oroszország a teljes agrár- és élelmiszerexportból 2, Ukrajna pedig 1,8 százalékkal részesedett, ugyanakkor az orosz behozatal a teljes import 7, az ukrán a 8,4 százalékát tett ki. A behozott termékek között a legnagyobb tétel a nyersanyag, a takarmány és a műtrágya volt. Az utóbbi ára egyébként már éppen kezdett korrigálni, amikor kitört a háború, amelynek hatására óriási áremelkedések következtek be az elmúlt évben. 

Jelentős erők a gabonafronton

Az észak-afrikai és közel-keleti térségben nagy gabonabeszállítónak számító Ukrajna tengeri exportútvonalai befagytak a piacai felé, ennek hatására a piac teljesen felbolydult, azok a kereskedők, akiknek az ukrán búzára alapozott szállítási kötelezettségük volt, mindenáron megpróbálták beszerezni a terményt Európából is, ami gyorsan felemelte a tőzsdei és a fizikai piaci árakat is. Erre reagálva – attól tartva, hogy a hazai gabonakészleteket a világpiacon keletkezett űrt betölteni szándékozó terménykereskedők kiszippantják az országból – a kormány március elején bevezette a bejelentési kötelezettséget a gabonaexportra, és elővásárlási jogot írt elő az állam javára. Erre azért volt szükség, mert sem a malomipar, sem a takarmányipar nem rendelkezett akkora készlettel, amely elegendő lenne a szezon végéig tartó működéshez, vagyis nekik is szükségük volt a még a termelőknél lévő készletekre. A búzaárak ekkor már tonnánként 120 ezer forint körül mozogtak, majd később 140 ezer forintig is emelkedtek, miközben az aratáskori induló ár – egyébként rekordot beállítva – 62 ezer forint körüli volt. A minden, Magyarország területéről külföldre értékesíteni, illetve kivinni kívánt búzára, rozsra, árpára, zabra, kukoricára, szójababra és napraforgóra vonatkozó exportbejelentési kötelezettséget először május 15-ig írta elő a kormány, de később meghosszabbította, majd idén januárban eltörölte.

A háború a magasba lökte a földgáz árát, az pedig a műtrágyáét, ráadásul márciusban egy időre – a magas költségekre hivatkozva – a fontos műtrágyagyártó péti Nitrogénművek is leállította a nitrogénműtrágyához szükséges ammónia előállítását. 

Drágult minden

A műtrágya áremelkedésének üteme az év végére mérséklődött ugyan, de tavaly összességében így is 156 százalékkal haladta meg a 2021-es – egyébként a már említett, 57,7 százalékos drágulás eredményeként kialakult – árszintet. A növénytermesztők visszafogták a felhasználást, és a legutolsó rendelkezésre álló adatok szerint 2022 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest 31,4 százalékkal, közel félmillió tonnával kevesebb műtrágyát juttattak ki a földekre.

A háború hatásaként leírható költségnövekedéseket a termelők javarészt érvényesítették az átadási áraikban, és ez – termékpályánként eltérő ütemben – végighaladt az értékesítési láncon, és a fogyasztóknál is lecsapódott. A KSH legfrissebb adatai szerint a mezőgazdasági termelői árak 2022-ben 50 százalékkal haladták meg az előző évit. Ez a növényi termékek árának 51, illetve az élő állatok és állati termékek 46 százalékos termelőiár-növekedésének eredménye, amelyet a ráfordítások árának 45 százalékos emelkedése kísért. Az aszály és a költségnövekedések ugyanakkor visszafogták a termelés mennyiségét, amely tavaly 18 százalékkal maradt el az előző évitől.  

Aszály kontra ukrán import

A szárazság leginkább a gabonapiacon éreztette a hatását, és a háború által generált áremelkedést csak tovább fokozta. A gabonafélék és az olajos növények ára éves szinten 67, illetve 52 százalékkal emelkedett, a terméskiesés pedig az előző évi – korántsem rekordszintű – hozamokhoz képest a kukoricánál 57, a búzánál 18, a napraforgónál pedig 29 százalékos volt. Az éves szintű áremelkedés üteme egyébként lassabb volt, mint az első háromnegyedévben, ami az ukrán gabona exportjának megindulását és a termény magyarországi megjelenését jelezte, ennek megfelelően pedig az árak már novembertől csökkenni kezdtek a gabonapiacon.

Az ukrán gabonaexport hatásai azóta tovább erősödtek, a hazai gabonakereskedelem megbénult, az árak jelentősen csökkentek, és idén február elején az agrárminiszter szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendelt el az Ukrajnából érkező gabonákra. A problémát az agrártárca meglátása szerint az okozza, hogy az ukrán termény számára kialakított humanitárius folyosó nem az eredeti célt szolgálja, és az ukrán gabona nem jut el hagyományos piacaira, Észak-Afrikába és a Közel-Keletre, hanem nagy része Magyarországon marad. 

Újabb lökés a hatékonyságnövelés felé

A burgonya és a zöldségfélék termelői ára 33, illetve 36 százalékkal volt magasabb 2022-ben, mint egy évvel korábban. A zöldségárakra kevésbé hatott az aszály, itt inkább az energiaköltségek emelkedése vezetett dráguláshoz. Érdekes fejleménye volt az elmúlt évnek, hogy a geotermikus energiára alapozott magyarországi hajtatottzöldség-termelés versenyelőnybe került a gázzal fűtött üvegházakat működtető Nyugat-Európai kertészekkel szemben, ami új exportpiacokat nyithat meg számukra. 

Némileg „kilógtak” az intenzív drágulást mutató termékek sorából a gyümölcsök, amelyek ára a többi termékcsoporthoz képest sokkal kisebb mértékben, 5,6 százalékkal emelkedett. Noha az alma drámaian gyenge termést hozott, a tavaszi fagyok tavaly az előző években tapasztaltakhoz képet jóval kisebb mértékben károsították az ültetvényeket, így őszibarackból és kajsziból a korábbi éveknél számottevően nagyobb mennyiséget sikerült szüretelni.

Az állattenyésztési ágazatokat meghatározta a takarmányárak éves szinten közel 47 százalékos drágulása. A baromfiszektort Magyarországon és egész Európában sújtotta a madárinfluenza, így csökkent a vágócsirke mennyisége, felvásárlási ára pedig tavaly 49 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben, miközben 2021-et is az áremelkedés jellemezte. A vágósertés ára 2022-ben 51 százalékkal emelkedett, de ennél is nagyobb mértékben, 78 százalékkal nőtt a nyers tej átvételi ára.

A termelés csökkenése a tavalyi aszály miatt nem meglepő, de a magyar mezőgazdaság időjárásnak való nagyobb kitettségét jelzi, hogy a hazai 18-cal szemben az EU-ban az agrártermelés mennyiségi csökkenése mindössze 3 százalék volt. Emellett a termelés hatékonysága is elmarad az EU átlagától, amin a korábbi uniós ciklushoz képest jóval nagyobb, és az élelmiszeripar fejlesztését is kifejezetten célzó támogatások és a digitalizáció sokat segíthet a következő években.