Meg kell fontolni, hogy meddig tart az Ukrajnával kapcsolatos szolidaritási intézkedés indokoltsága, és hol kezdődik az azon belül az érintett tagállamok gazdasági érdekvédelme. Az EU akkor cselekszik helyesen, ha felülvizsgálja az Ukrajna javára biztosított teljes kereskedelmi liberalizációt – jelentette ki a Világgazdaság megkeresésére Petri Bernadett Európai Parlamentben dolgozó politikai tanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója. A szakértő szerint az Európai Bizottság ezúttal helyesen mérte fel a helyzetet, és hajlandó lépéseket tenni a helyzet megoldására, tehát visszavezet egyes piacvédelmi intézkedéseket.
Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt
Mint megírtuk, szerdától számos termék nem hozható be Magyarországra, ha azok Ukrajna területéről származnak. A tilalom nem alkalmazható arra a szállítmányra, amelyet a fuvarozó nyilatkozata alapján átszállítanak, úgy, hogy az érkezéstől számítva hét napon belül elhagyja Magyarországot. A tranzitszállítmányok zárt kapnak a határon, és az egész ország területén nyomon lehet majd követni őket – ismertette Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón.
Miért van szükség a tilalomra?
A magyar kormány azzal indokolta a lépést, hogy az eredetileg humanitárius céllal létrehozott szolidaritási folyosó nem töltötte be eredeti funkcióját, és az Ukrajnából érkező terményeket nem szállították tovább a harmadik országokba, hanem nálunk ragadtak, ezzel pedig letörték a belpiaci árakat. Az ukrán termények tetemes árelőnnyel – vám és kvóta nélkül – jöttek be az EU területére, ugyanis az ottani termelőket nem kötik a szigorú uniós élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi szabályok.
Vitathatatlan, hogy a kereskedelempolitika az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, tehát nem a tagállamok hozzák meg a kereskedelmet érintő jogszabályokat és kötik meg a nemzetközi megállapodásokat, hanem az EU. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ukrán gabona dömpingszerű megjelenése ellen – ami a tisztességtelen verseny egyik megjelenési formája – az uniónak ne lenne kötelessége fellépni
– hangsúlyozta Petri Bernadett. Hozzátette, ehhez piacvédelmi mechanizmusok állnak rendelkezésre, amelyeket azonban az EU felfüggesztett a tavaly májusban elfogadott rendelettel, és a háborús helyzet miatt az EU-ba irányuló ukrán exportot támogatva ideiglenesen teljes liberalizációt tett lehetővé.
Hogyan reagáltak a tagállamok?
Magyarország mellett Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária is bejelentett különböző tilalmakat, egyedül a csehek voltak „elnézők” az ukrán termékekkel kapcsolatban. A károsultak eddig az Európai Bizottságtól számottevő segítséget nem kaptak: az első javaslaton még Brüsszelben is kiakadtak, hiszen bár hat tagország igényelt rendkívüli támogatást, csak Lengyelország, Románia és Bulgária kapja meg a több mint 53 millió eurós pénzügyi segítséget, azt is túl későn.
Az elmúlt napok történései után egészen más hangnemre kényszerült a bizottság, az Euractiv szakportál szerint még a magyarokkal és a lengyelekkel híresen rossz viszonyban levő elnök, Ursula von der Leyen is elismerte az aggodalmak jogosságát. Élesen különbözik ez a stílus attól, hogy első körben az EB egyik szóvivője elfogadhatatlannak nevezte a magyar és lengyel döntést.
Fotó: NurPhoto via AFP
„Ez az ügy jó példa arra, hogy az öt ország együttesen eredményesen tudott tárgyalni a bizottsággal, de azt a tényezőt is érdemes figyelembe venni, hogy Janusz Wojciechowski agrárügyekért felelős uniós biztos a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság politikusa, ráadásul Lengyelországban néhány hónap múlva választásokat tartanak. S bár az uniós biztosok a szabályok szerint csak az európai érdekek szem előtt tartásával járhatnak el, a fenti tényezők együttesen hozzájárulhattak ahhoz, hogy a bizottság az ügyben konstruktív módon, a mielőbbi megoldást keresve járt el” – hívta fel a figyelmet az NKE kutatója.
Mi lesz az ügy folytatása?
A konstruktív megoldás a legfrissebb hírek alapján, hogy az Európai Bizottság az Ukrajnából származó gabonaimport rendkívüli korlátozására készül, és egy újabb, 100 millió eurós támogatási csomagot biztosít az öt leginkább érintett országnak.
Ebből már a magyar gazdák is részesülhetnek
– bizakodott Nagy István agrárminiszter, aki úgy véli, azért is érdemes volt Magyarországnak határozottan kiállnia a gazdák érdeke mellett, mert ez intézkedési kényszerbe hozta az Európai Bizottságot. Hozzátette, ettől függetlenül folytatják az egyeztetéseket, akadnak még vitás kérdések, például hogy mely termékkörökre vonatkozhat a tiltás.
Az Európai Parlamentben dolgozó Petri Bernadett úgy tudja, a bizottság egy olyan megoldást javasol, amelynek értelmében az ukrán gabonát csak tranzit célokra lehetne beengedni az érintett öt országba, tehát olyan esetekben, ha azt más uniós tagállamba vagy azon kívülre exportálja Ukrajna. Ez az ideiglenes intézkedés júniusig maradna fenn, azzal, hogy az indokoltságát egyéb mezőgazdasági termékekre nézve is meg fogja vizsgálni a bizottság, illetve ellenőrzést vezetne be, hogy az érintett termékek valóban csak áthaladjanak ezeken az országokon, és ne kerüljenek ott piacra.
