„Maximálisan támogatjuk az importtilalom bevezetését, és azt is, hogy a tiltás nemcsak a közvetlenül Ukrajnából érkező, hanem az onnan származó termékekre is vonatkozik” – mondta a Világgazdaságnak Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) főtitkára, hozzátéve, az ukrán kalászos gabona jelentős része például Románia és Szlovákia felől lépte át a magyar határt.
Fotó: Elena Larina / Shutterstock
Mint ismert, a hét végi bejelentés után a kormány meghozta a rendeletét, amely szerint szerdától hazánk nem lehet célállomása az ukrán gabonának és egy sor egyéb mezőgazdasági, valamint feldolgozott terméknek, csak tranzitként mehetnek át az országon. A kormány azzal indokolta a lépést, hogy az eredetileg humanitárius céllal létrehozott „szolidaritási folyosó” nem töltötte be eredeti funkcióját, és az Ukrajnából érkező terményeket nem szállították tovább a harmadik országokba, hanem nálunk ragadtak, ezzel pedig letörték a belpiaci árakat. Az ukrán termények tetemes árelőnnyel – vám és kvóta nélkül – jöttek be az EU területére, ugyanis az ottani termelőket nem kötik a szigorú uniós élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi szabályok. Ezzel az ukrán áru Magyarországon és több más keleti tagállamban is súlyos piaci zavarokat okozott.
Eredményes volt Magyarország fellépése, hátrál a Bizottság
Közben Nagy Isvtán agrárminiszter tegnap késő este bejelentette: eredményre vezetett a tagállamok döntése arról, hogy önállóan lépnek fel annak érdekében, hogy megakadályozzák az ukrán mezőgazdasági termékek minden ellenőrzés nélküli behozatalát. Érdemes volt Magyarországnak határozottan kiállnia és megvédenie a magyar gazdák érdekét, hiszen a kiállás fordulatra késztette, intézkedési kényszerbe hozta az Európai Bizottságot – mondta. A brüsszeli tárgyalások eredményéről az Agroképen olvashatnak részleteket.
Bíznak a mélységi ellenőrzésekben
A Magosz különösen fontosnak tartja azt is, hogy nemcsak az ukrán határon vezették be a kontrollt, hanem mélységi ellenőrzések is indultak, ami kifejezetten az uniós országokból érkező, ukrán eredetű import kiszűrését célozza.
A lényeg, hogy a teljes schengeni határvonalon legyen ilyen ellenőrzés, vagyis Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária egységesen lépjen fel, sehol ne legyen „rés” – mondta, majd megjegyezte: ez alól most egyik érintett ország sem tudja kivonni magát. Az együttes fellépés fontossága abban is rejlik szerinte, hogy
így már nem tudnak lesöpörni bennünket Brüsszelben, arra hivatkozva, hogy a kereskedelempolitika uniós hatáskör.
Ha Magyarország vagy Lengyelország egyedül vállalja fel az ukrán import korlátozását, annak egészen biztosan kötelezettségszegési eljárás lenne a következménye, így viszont az unió számára ez már politikailag kényes.
Gyülekezik Európa: egyre többen állnak az ukránok útjábaMivel a hat érintett EU-tagország közül csak három kap segítséget az Európai Bizottságtól, és amúgy sincs egyetértés az ukrán gabona-, valamint élelmiszerimporttal kapcsolatban, Közép-Európa országai mennek a saját fejük után – egyre többen jutnak vagy legalábbis hajlanak arra, hogy tiltó intézkedéseket hozzanak. |
A másik oldalról viszont
Brüsszel is jogsértést követ el, mert az európai alapokmányok szerint piaci válságok esetén közbe kell avatkoznia, és rendkívüli intézkedéseket is alkalmazhat. Persze az EU nem adott felhatalmazást az ukrán import korlátozására, bár meg kellett volna tennie
– foglalta össze a helyzetet.
A Magosz azt is javasolja, hogy a szennyezett ukrán tételeket „takarítsák ki” az országból. A gazdaköri érdekképviselet szerint az importtilalomnak lehet egy másik olyan kedvező hatása is, hogy ha a hagyományos exportpiacainkon – mint például Olaszország vagy Románia – is csökken az ukrán mennyiség, akkor kitágul a tér a magyar gabona számára.
Akár a hosszabbítás is benne lehet a pakliban
A gabonatermelők szintén üdvözlik az importkorlátozás bevezetését, de jobb lett volna, ha ez hamarabb megtörténik – mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. Bár az is igaz, hogy erre a lépésre most volt esély, amikor több ország is „beleállt” az ügybe. A helyzet tisztázódásáig a tranzit – átmeneti, akár rövidebb időre szóló – felfüggesztése is pozitív lett volna, ahogyan azt a lengyelek is tették. A gabonatermelők szerint, ha június 30-ig nem születik mindenki számára elfogadható, uniós szintű megoldás, akkor ezt a határidőt meg kell hosszabbítani.
Pozitív lépés volt a kormánytól, hogy importkorlátozó intézkedéseket hozott, mert az ukrán áru nagy mennyiségű beérkezése nagyon súlyos problémákhoz vezetett,
a magyarországi gabonaárak már messze az önköltség alatti szintre zuhantak, amire pedig az uniós csatlakozás óta nem volt példa
– kommentálta a kormánydöntést a Világgazdaságnak Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkárhelyettese.
A párizsi Matifon például 250-270 eurós szinten mozog a búza, illetve a kukorica tonnánkénti ára, miközben a magyarországon 200 euró alá zuhantak.
A MOSZ számításai szerint a „nullás”, vagyis csupán az önköltséget visszahozó termelés esetén is 6,5-7 tonnás búza-, valamint 9 tonnás kukorica-termésátlagot kellene hektáronként produkálniuk a hazai termelőknek. Ettől viszont messze vannak, így – ha marad ez a piaci helyzet – egy ágazat válik veszteségessé.
Brüsszel is lépéskényszerben
Ez a kormánydöntés csak enyhítheti a feszültséget, a probléma megoldásához hosszú távú megoldásra lenne szükség – nyomatékosította Máhr, hozzátéve, ebben a helyzetben az EU és a tagállamok is lépéskényszerben vannak. Mivel a kereskedelempolitika az unióban közös, ez egy érzékeny pont. Ám különösen annak tükrében, hogy a lengyelek megállapodtak a tranzitról Ukrajnával, majd ezt mondták fel, egyértelművé vált, a kialakult helyzet nem volt tartható. A MOSZ főtitkárhelyettese azt is hangsúlyozta, hogy a piaci stabilitás megőrzésének kötelme miatt az EU-nak is cselekednie kell, ahogyan a kormánynak is van felelőssége az ügyben.
Ukrán agrártermékek tiltása: több százezer tonna kukorica és az uniós fellépés is hiányzikEgyelőre megkerülhetőnek tűnik a behozatali stop. |
Arra a sokszor elhangzó felvetésre, hogy az ukrán gabona megmenti az állattenyésztést, Máhr András azt mondta:
Az importdömping valójában a magyar mezőgazdaság egészét veszélyezteti.
Szerinte is nyilvánvaló, hogy az állattenyésztők helyzetével valamit kezdeni kellene, de arra is emlékeztetett, a hazai állatállomány zöme nem a családi gazdaságoknál van, hanem nagyobb méretű, szakosított telepeken. Ezek nagy része pedig az állattenyésztési ágazataikban elszenvedett veszteségeket korábban a gabonatermelésen keresztül tudta kompenzálni. Az ukrán gabona állattenyésztésre gyakorolt pozitív hatása pedig egyelőre nem látható, ugyanis a beérkezett áru java ipari célra, az etanol- és keményítőgyártókhoz került, valamint a takarmánykeverőkhöz – a keverék takarmányok árai azonban még nem csökkentek.
Felmérik a toxinnal szennyezett kukorica mennyiségét
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szintén üdvözli a kormánydöntést, egyben az ukrán gabona miatt kialakult piaci helyzetet vizsgáló kamarai munkacsoport további lépéseket is szorgalmaz.
Álláspontja szerint erre két területen van óhatatlanul szükség: a raktárak kiürítésében, valamint a tranzitfolyosó szabályos működtetésében. Az előbbi azért is sürgető feladat, mert mintegy két hónap múlva megkezdődik az őszi árpa, majd azt követően az őszi búza betakarítása. A NAK azt javasolja a termelőknek:
A mikotoxinnal szennyezett hazai kukoricát mihamarabb értékesítsék, például bioetanol-gyártásra.
Ezt segítendő a GOSZ, a Magosz és a NAK felméri a még eladásra váró toxinos kukorica mennyiségét.
A munkacsoport határozottan kéri a termelőket: tartózkodjanak attól, hogy ezeket a tételeket majd az új terméssel „felhígítsák”, ez ugyanis komoly bizalomvesztéssel járhat a piacon, és így eladhatatlan lesz.
A tárolókapacitással nem rendelkező gazdálkodóknak pedig azt tanácsolják, hogy
már most keressenek raktárt a nyáron betakarításra váró terményeik betárolására.
A NAK szerint a tranzitfolyosó szabályos működtetéséhez a kormányrendeletben foglalt intézkedések jó alapot nyújtanak, ők is javaslatot tettek a schengeni határokon belépő szállítmányok vámhatóság általi átkísérésére az országon, az övezeten belülről érkező áruk esetében pedig indokoltnak tartják a mélységi ellenőrzések számának növelését.
A munkacsoport részéről felmerült a vámok visszaállítása is, úgy, hogy a vámbevételek 20 százalékát a tagországok a piaci zavarok kezelésére fordíthatnák, 80 százalékát pedig az EU közvetítésével segélyként visszakapná Ukrajna.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Ukrajnában és más harmadik országokban számos olyan növényvédő szert használnak, amelyeket az EU-ban már évekkel ezelőtt betiltottak, emiatt felmerül az unión kívül termelt gabonából előállított élelmiszerek egészségügyi kockázata – hangsúlyozza a NAK, emlékeztetve arra, hogy ezt az ukrán gabona magyarországi és szlovákiai vizsgálatai is mutatták. Ezért a harmadik országokból származó élelmiszer- és takarmány-alapanyagokat az eddigieknél is fokozottabban kell ellenőrizni, és korlátozni kell azoknak a tételeknek a felhasználását, amelyeket nem az EU-s szabályoknak megfelelően állítottak elő.
GMO-s és toxinos ukrán kukoricát is talált a hatóságKivontak a forgalomból 29 tonna kukoricát. |
Győrffy Balázs, a NAK elnöke videókonferencián egyeztetett a Lengyel Agrárkamarák Szövetségének (KRIR) elnökével az ukrán gabona miatt kialakult piaci helyzetről. Wiktor Szmulewicz szerint az, hogy egyelőre nem érkezik Ukrajnából gabona, nem segít a lengyel gazdákon: az ottani raktárak, ahogy Magyarországon is, tele vannak, az országon áthaladó tranzit leköti a kikötői kapacitásokat, és az olcsó ukrán gabona – ahogy ezt tette a magyar búzával is – kiszorítja a lengyel terményeket korábbi exportpiacaikról. Közös álláspontjuk szerint ezért egymással és a további érintett országokkal összefogva kell fellépni Brüsszel átgondolatlan döntéseivel szemben – nyomatékosította közleményében a NAK.
