Kirgizisztán gazdasági és kereskedelmi minisztere, Danijar Amangeldijev büszkén jelentette a tárca sajtószolgálatának beszámolója alapján, hogy találkozott egy magyar nagyvállalat, a Matusz-Vad vezetőivel. A delegáció azzal a céllal érkezett az országba, hogy megállapodjon a Toro LLC-vel, amelynek vágóhídját meg is látogatták. A közlemény szerint a magyar cég a többi között érdeklődött a halal hústermékek, valamit különböző halak iránt, az ország biotermékeire és befektetési potenciáljára volt kíváncsi, valamint szóba került az élelmiszerek fagyasztásának, tárolásának és szállításának módja, a logisztikai központok és a megfelelő hűtőkapacitás fontossága.

A,Nomadic,Style,In,Kyrgyzstan
Fotó: Shutterstock

A Kabar is első mondatában azt írja, hogy a magyar szállodákat és éttermeket Kirgizisztánból látják el bárányhússal, az első szakaszban hetente 20 tonnát exportálnak majd, a jövőben 40 tonnás mennyiséget terveznek. 

Nagy a kereslet a halal termékek iránt

Úgy gondolják, hogy a kirgiz bárányhús jobb minőségű, mint az új-zélandi

– idézi a Kabar a Matusz-Vad vezetőit. Hozzátették, az első szakaszban szállodákba és éttermekbe szállítják a kirgiz húst, de később szupermarketekben is megtalálhatók lesznek.

Emil Mambetkulov, a Toro LLC vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy ma Európában 44 millió muszlim él, éppen ezért nagy a kereslet a halal termékek iránt. Megjegyezte, legutóbb a magyar–kirgiz üzleti fórumra szállítottak marha- és bárányhúst, és akkora sikert arattak, hogy másfél hónap elteltével már szerződést kötnek velük a magyar cégek. Kiemelte, természetesen az európai szabványoknak és a halal szabályainak megfelelően készítik el szállításra a húst.

A pisztráng is érdekes lehet

Sőt, Tilek Zsumalijev, a helyi befektetési ügynökség egyik vezetője azt is elárulta, hogy a magyar cég a szivárványos pisztráng iránt is érdeklődött, de nem csak Magyarországon, több más európai országban is lát igényt a helyi hal iránt.

Természetesen szerettük volna megkérdezni az üzlet ügyében a Matusz-Vad Kft.-t is – amelynek az Opten adatbázisa szerint a nettó árbevétele 2021-ben 19 milliárd forint volt, adózott eredménye pedig 657 millió forint –, ám releváns választ három hét elteltével sem kaptunk.

Fontos partner Kirgizisztán

Egyébként éppen a napokban beszélt arról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy Magyarország és Kirgizisztán a stratégiai partnerség szintjére emelte együttműködését az elmúlt időszakban, amiből mindkét fél sokat profitált. 

Az MTI arról számolt be, hogy néhány napja megkezdte operatív működését a Magyar–Kirgiz Fejlesztési Alap, amelyhez a kormány ötmilliárd forint forrást biztosított a magyar cégek kirgizisztáni beruházásainak támogatására. Ennek nyomán pedig már zajlik az első projektek előkészítése:

előrehaladott tárgyalások folynak vízerőművek építéséről, élő állatok szállításáról, bankautomaták exportjáról, komplett öntözési és csatornarendszerek létrehozásáról.

Tavaly 47 százalékkal bővült a kétoldalú kereskedelmi forgalom, amelynek értéke meghaladta a 12 millió dollárt.

A munkaerőhiányon is segíthetnek a kirgizek

A kirgiz munkaügyi minisztérium amúgy hirdeti azt is, hogy Magyarországon legalább 100 ezer üres állás van, különösen az építőiparban és az egészségügyben jelentős a munkaerőhiány, ebben pedig tudnának segíteni a kirgiz munkavállalók.

Esélyük sem lesz a vendégmunkásoknak itt maradni – megjelent a törvénytervezet

Szigorú kritériumok szerint szabályoznák a Kormany.hu-ra kikerült jogszabálytervezet szerint a vendégmunkások itthoni alkalmazását. A vendégmunkások itt-tartózkodása két évet ölelhet fel, és legfeljebb egy évvel lesz meghosszabbítható. A tervek szerint november elsejével lépne életbe a szabályozás.