„Nehéz évek vannak az agrárkamara mögött, de egyre edzettebbek vagyunk, és minél több a kihívás, nekünk annál inkább segíteni kell tagságunkat – mi pedig ennek jegyében végeztük a munkánkat” – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos küldöttgyűlésén tartott beszámolójában Győrffy Balázs, a köztestület elnöke. Ha valami rendben zajlik, azt az ember hajlamos természetesnek venni, ezért is tartja fontosnak kiemelni, hogy az egységes támogatási kérelmek beadása idén is rendben lezajlott, ami főként a kamara által működtetett falugazdász-hálózat érdeme: a 164 ezer kérelem mintegy kétharmadát az ő segítségükkel nyújtották be a gazdálkodók. Ez egy átlagos évben is rengeteg munkát jelent, az idei pedig a támogatási rendszer jelentős változásai miatt egyáltalán nem volt szokványos – nyomatékosította. 

GYURICZA Csaba; JAKAB István; PAPP Zsolt György; GYÕRFFY Balázs; NAGY István
Sikeres volt a földadó elleni petíció. Fotó: Bruzák Noémi

Az idei év eredményei közül kiemelte, hogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (Magosz) közösen indított földadóellenes petíciójukat több mint 120 ezren írták alá, szeptember 1-jével pedig módosult a helyi adókról szóló törvény, így az önkormányzatok nem állapíthatnak meg adót a termőföldre. 

Miután a gazdatársadalom egész Európában, ezen belül Magyarországon is elöregedőben van, a generációváltás elodázhatatlan – jelentette ki Győrffy. A NAK munkája is benne volt abban, hogy az év elején hatályba lépett az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény, majd a kezdeti tapasztalatokat beépítve, júliusban életbe lépett a törvény módosítása is. Az Országgyűlés elfogadta az őstermelői személyi jövedelemadózást érintő, Magosszal közösen kezdeményezett módosításukat, amelynek eredményeként az érintett gazdálkodók az eszközeladásból származó bevételükkel szemben költségként elszámolhatják az újonnan vásárolt eszközt – ezzel gyakorlatilag mentesülve az alól.

Sikeresen lépett fel a NAK a népegészségügyi termékadónál (neta) több termék esetében kialakult, többszörös adófizetés ellen is. A NAK-elnök beszélt arról is, hogy az EU egyre szigorítja a növényvédő szerek használatát, pedig így is itt a legszigorúbb az engedélyezés. A kamara folyamatosan lobbizik, hogy 

a hatóanyagok engedélyezése és kizárása ne a belvárosi közhangulaton múljon, hanem a tudományos tényeken.

Az önkéntes szakértők nagyrészt Netflix-sorozatokból tájékozódnak a vidéki életről

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöki kabinetfőnöke szerint a legtöbb környezeti változásért sokan indokolatlanul a mezőgazdaságot okolják.

A NAK-elnök értékelése szerint idén is hatékonyan működött a jégkármérséklő rendszer: 96 napon kellett bekapcsolni a generátorokat, amelyek összesen közel 180 ezer üzemórát működtek. A 2023-as védekezési időszakban kevesebb mint feleannyi volt a jégkár, mint 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött a rendszer.

Céget hoznak létre a vadkárkövetelések kezelésére

Az elmúlt hetekben élénk érdeklődést váltott ki, hogy a NAK felhívta a figyelmet a vadkárokkal kapcsolatos tényekre: a vadak nagy mennyiségű terményt tüntetnek el a földekről, és ennek értékét csak töredékben térítik meg, az elszaporodott nagyvadállományt gyakorlatilag az agrárgazdálkodók és az erdőgazdaságok tartják fenn. A NAK megkezdte egy olyan cég alapítását, amelynek révén peres ügyekben átvállalja a megalapozott vadkárköveteléseket, és lefolytatja az eljárásokat a vadásztársaságokkal szemben. Mint mondta, átnézték a jövő évi költségvetésüket, és jó eséllyel milliárdos nagyságrendű forrást tudnak biztosítani ennek a problémának a kezelésére.

Morgolódnak a gazdák: tűréshatáron a hazai nagyvadak száma

A klímaváltozás miatt is szükséges az emberi beavatkozás.

A NAK-elnök beszámolt arról is, hogy idén is folytatták a szélsőséges zöldszervezetek által gerjesztett agráriumellenességgel szembeni harcot, a valótlan támadásokat tényekkel cáfolva. 

Kutak: enyhültek a szabályok

Segítették a kútmoratórium lezárásához szükséges intézkedéseket: a 2024 előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb kutakat nem kell bejelenti, és üzemeltetésükhöz nem kell vízjogi engedély. Eközben folyamatosan lobbiznak az állami fejlesztésekért. Mint mondta, az az állítás, hogy Magyarország nettó vízkibocsátó, az elmúlt két évben megdőlt, folyóinkat alacsony vízállás jellemezte, talajaink vízhiányosak voltak. Mint mondta: 

A most lehullott csapadék is gyorsan elhagyja Magyarország területét – az egyetlen dunai országét, amelyik nem duzzasztja a folyót –, például ezzel azt a problémát is okozva, hogy a Duna az év jelentős részében nem hajózható.

A NAK-elnök nyomatékosította, hogy eddig is számos esetben határozottan kiálltak az ukrán termékek importtilalma mellett, és támogatták, hogy a magyar kormány az Európai Bizottság döntésével szembemenve, szeptember közepén meghosszabbította és több termékpályára is kiterjesztette az importkorlátozást. Az intézkedés nagy segítség, de a probléma gyökerét uniós szinten kell kezelni, és ezért a jövőben is harcolni fognak.