Bár a paradicsom kivételével a fontosabb ipari zöldségek piacán érezni megtorpanást, a friss piaci zöldségeknél – legyen akár szántóföldi vagy hajtatott termelésből származó – van tere Magyarországon a termelés növekedésének – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Varga István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A friss piaci zöldségekből pedig el lehetne érni a teljes önellátottságot – jelenleg ugyanis mintegy 20-30 százalék az aránya. Sőt akár egy minimális külpiaci bővülés is elképzelhető lehet – tette hozzá.

The,Onion,Is,Grown,On,The,Soil,In,The,Plots.
Van esély arra, hogy hosszabb távon bővülhet a hagymatermő-terület. 
Fotó: Shutterstock

Ehhez azonban tudatos építkezésre van szükség, megfelelő óvatossággal, hiszen a zöldségtermelés magas beruházási igénnyel járó tevékenység. Szükség van tehát megfelelő szakpolitikai megalapozásra, vagyis célzott, jól felhasznált támogatásokra – amelyeket például öntözésfejlesztésre, a termelési eszközök korszerűsítésére, tárolásra, logisztikára és a post-harvest tevékenységek modernizálására kellene fordítani – és a termelők összefogására, amihez a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) megfelelő keretet adnak. Fontos szempont, hogy 

a termeléshez nagy szakértelem kell, ami a FruitVeB-alelnök szerint a jelenlegi hazai zöldségtermelőknél megvan.

A magyarországi zöldségtermelés bővítésének lehetősége azért is merült fel, mert a gabonatermesztőknek valószínűleg hosszabb távon is számolniuk kell az ukrán konkurenciával, és jól látszik: azok a termelők, akik nem tudnak az ottani – lényegesen jobb talajadottságok, mérethatékonyság és enyhébb szabályok között folyó – termeléssel versenyezni, valami mást kell kitalálniuk. Erre utalt Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak adott interjújában, amelyben a szántóföldi növénytermesztést olyan ágazatként nevezte meg, amelynek bővülhet a területe.

Nagy István: Magyarország tormatermesztő nagyhatalom, és a támogatások révén erősítheti ezt a pozícióját

Bár Magyarország területe alig több mint 2 százaléka Európáénak, tormából az európai termelés több mint egyharmadát adja. A Világgazdaságnak nyilatkozó Nagy István agrárminiszter elmondta: a termelők összefogása versenyképesség-javulást és több támogatást hoz.

Varga István szerint a Közös agrárpolitika (KAP) pályázatai a zöldségtermelőknek is jó lehetőséget adnak a fejlesztésekre. Az Agrárminisztérium korábban közzétett pályázati menetrendjéből kiderül, hogy márciusra tervezi a tárca a kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó, valamint post-harvest fejlesztések támogatását célzó kiírást, áprilisban két öntözésfejlesztési pályázatot is meghirdet, decemberben pedig a kertészeti üzemek technológiai fejlesztésére is lehet pályázni, de ezeken kívül is vannak kiírások, amelyeket az ipari, illetve a friss zöldségeket termelők igénybe vehetnek majd.

Termelői szempontból is lehet tere a bővülésnek, a zöldségtermelés utóbbi hat-hét évét ugyanis akár aranyéveknek is nevezhetnénk. Mostanra pedig eljutott az ágazat oda, hogy 

a piac elfogadta a költség- és árnövekedéseket, európai szinten pedig kiegyenlítődtek a termelői, illetve a fogyasztói árak is.

Az ipari zöldségek piacán említett megtorpanás a zöldborsót és a csemegekukoricát érintette. Ezek a Covid ideje alatt jól húztak, majd megjelent az olcsó kínai import, ami lenyomta a felvásárlási árakat, gyakorlatilag az önköltség szintjére, de a termeléshez kötött támogatások, illetve a TÉSZ-eken keresztül igénybe vehető dotációk mégis nyereségessé tették a termelést. A paradicsompiacon ugyanakkor ellenkező folyamat zajlott: megugrott az aszeptikus paradicsomsűrítmény ára, ami az egész világon meghozta a kedvet az ipari paradicsom termeléséhez – mondta Varga István.

Aerial,Image,Of,A,Tractor,And,Trailer,Loaded,With,Fresh
A zöldségtermelés beruházásigényes ágazat. 
Fotó: Shutterstock

Az új technológiák és termesztési módszerek arra is ösztönzik a termelőket, hogy gondolkodjanak, új megoldásokat keressenek, amire példa a spanyol vöröshagyma-termelés is. Ott ugyanis a klimatikus változások miatt például az elmúlt években a gazdálkodók körülbelül 300-400 ezer tonnával csökkentették a kibocsátást, most pedig a különböző fejlesztések és víztakarékos termelési módok birtokában megpróbálják ismét növelni a termelést és visszaszerezni piacaikat – ennek esetleges sikere vagy kudarca pedig nyilván a hazai hagymatermelők lehetőségeit is befolyásolja.

A FruitVeB alelnöke idén kiegyensúlyozott zöldségpiacra számít. Úgy véli, a költségek nem emelkednek drasztikusan, mivel a növényvédőszer-gyártóknál beszorultak készletek, és a műtrágyapiac is stabilizálódott. Ha nem jön közbe semmi eget rengető esemény, akkor valószínűleg a fogyasztói piac is kiegyensúlyozott lesz – ami persze nem zárja ki, hogy egy-egy terméknél ne legyen egy-két hét, amikor nagy ármozgásokkal találkozhatunk, de ha lesznek ilyenek, várhatóan hamar lecsillapodnak majd.

Végre egy agrárágazat panasz nélkül: a beharangozott árcsökkenéssel is jó évet várnak a szántóföldi zöldségtermelők

Itt a recept: ha jók az árak, és keresett a termék, a költségnövekedést is elbírják a gazdálkodók.