BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Gabona helyett zöldség: kiiktathatnánk az importot

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Négy-öt éves távlatban komoly eredményeket lehet elérni a friss piaci, illetve az ipari zöldségek termelésének bővítésével. A szakértők szerint ezek valóban kiválthatnak gabonatermesztő területeket, de siker csak tudatos piacépítéssel, termelői összefogással, valamint komoly költséget jelentő beruházásokkal érhető el.

Bár a paradicsom kivételével a fontosabb ipari zöldségek piacán érezni megtorpanást, a friss piaci zöldségeknél – legyen akár szántóföldi vagy hajtatott termelésből származó – van tere Magyarországon a termelés növekedésének – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Varga István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A friss piaci zöldségekből pedig el lehetne érni a teljes önellátottságot – jelenleg ugyanis mintegy 20-30 százalék az import aránya. Sőt akár egy minimális külpiaci bővülés is elképzelhető lehet – tette hozzá.

The,Onion,Is,Grown,On,The,Soil,In,The,Plots.
Van esély arra, hogy hosszabb távon bővülhet a hagymatermő-terület. 
Fotó: Shutterstock

Ehhez azonban tudatos építkezésre van szükség, megfelelő óvatossággal, hiszen a zöldségtermelés magas beruházási igénnyel járó tevékenység. Szükség van tehát megfelelő szakpolitikai megalapozásra, vagyis célzott, jól felhasznált támogatásokra – amelyeket például öntözésfejlesztésre, a termelési eszközök korszerűsítésére, tárolásra, logisztikára és a post-harvest tevékenységek modernizálására kellene fordítani – és a termelők összefogására, amihez a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) megfelelő keretet adnak. Fontos szempont, hogy 

a termeléshez nagy szakértelem kell, ami a FruitVeB-alelnök szerint a jelenlegi hazai zöldségtermelőknél megvan.

A magyarországi zöldségtermelés bővítésének lehetősége azért is merült fel, mert a gabonatermesztőknek valószínűleg hosszabb távon is számolniuk kell az ukrán konkurenciával, és jól látszik: azok a termelők, akik nem tudnak az ottani – lényegesen jobb talajadottságok, mérethatékonyság és enyhébb szabályok között folyó – termeléssel versenyezni, valami mást kell kitalálniuk. Erre utalt Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak adott interjújában, amelyben a szántóföldi növénytermesztést olyan ágazatként nevezte meg, amelynek bővülhet a területe.

Nagy István: Magyarország tormatermesztő nagyhatalom, és a támogatások révén erősítheti ezt a pozícióját

Bár Magyarország területe alig több mint 2 százaléka Európáénak, tormából az európai termelés több mint egyharmadát adja. A Világgazdaságnak nyilatkozó Nagy István agrárminiszter elmondta: a termelők összefogása versenyképesség-javulást és több támogatást hoz.

Varga István szerint a Közös agrárpolitika (KAP) pályázatai a zöldségtermelőknek is jó lehetőséget adnak a fejlesztésekre. Az Agrárminisztérium korábban közzétett pályázati menetrendjéből kiderül, hogy márciusra tervezi a tárca a kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó, valamint post-harvest fejlesztések támogatását célzó kiírást, áprilisban két öntözésfejlesztési pályázatot is meghirdet, decemberben pedig a kertészeti üzemek technológiai fejlesztésére is lehet pályázni, de ezeken kívül is vannak kiírások, amelyeket az ipari, illetve a friss zöldségeket termelők igénybe vehetnek majd.

Termelői szempontból is lehet tere a bővülésnek, a zöldségtermelés utóbbi hat-hét évét ugyanis akár aranyéveknek is nevezhetnénk. Mostanra pedig eljutott az ágazat oda, hogy 

a piac elfogadta a költség- és árnövekedéseket, európai szinten pedig kiegyenlítődtek a termelői, illetve a fogyasztói árak is.

Az ipari zöldségek piacán említett megtorpanás a zöldborsót és a csemegekukoricát érintette. Ezek a Covid ideje alatt jól húztak, majd megjelent az olcsó kínai import, ami lenyomta a felvásárlási árakat, gyakorlatilag az önköltség szintjére, de a termeléshez kötött támogatások, illetve a TÉSZ-eken keresztül igénybe vehető dotációk mégis nyereségessé tették a termelést. A paradicsompiacon ugyanakkor ellenkező folyamat zajlott: megugrott az aszeptikus paradicsomsűrítmény ára, ami az egész világon meghozta a kedvet az ipari paradicsom termeléséhez – mondta Varga István.

Aerial,Image,Of,A,Tractor,And,Trailer,Loaded,With,Fresh
A zöldségtermelés beruházásigényes ágazat. 
Fotó: Shutterstock

Az új technológiák és termesztési módszerek arra is ösztönzik a termelőket, hogy gondolkodjanak, új megoldásokat keressenek, amire példa a spanyol vöröshagyma-termelés is. Ott ugyanis a klimatikus változások miatt például az elmúlt években a gazdálkodók körülbelül 300-400 ezer tonnával csökkentették a kibocsátást, most pedig a különböző fejlesztések és víztakarékos termelési módok birtokában megpróbálják ismét növelni a termelést és visszaszerezni piacaikat – ennek esetleges sikere vagy kudarca pedig nyilván a hazai hagymatermelők lehetőségeit is befolyásolja.

A FruitVeB alelnöke idén kiegyensúlyozott zöldségpiacra számít. Úgy véli, a költségek nem emelkednek drasztikusan, mivel a növényvédőszer-gyártóknál beszorultak készletek, és a műtrágyapiac is stabilizálódott. Ha nem jön közbe semmi eget rengető esemény, akkor valószínűleg a fogyasztói piac is kiegyensúlyozott lesz – ami persze nem zárja ki, hogy egy-egy terméknél ne legyen egy-két hét, amikor nagy ármozgásokkal találkozhatunk, de ha lesznek ilyenek, várhatóan hamar lecsillapodnak majd.

Végre egy agrárágazat panasz nélkül: a beharangozott árcsökkenéssel is jó évet várnak a szántóföldi zöldségtermelők

Itt a recept: ha jók az árak, és keresett a termék, a költségnövekedést is elbírják a gazdálkodók.

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.