BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A szakértő kimondta: sokszor rosszabb a minősége a magyar boltokban árult élelmiszernek, mint Nyugat-Európában – ez az oka

Leginkább úgy tudják az áraikat csökkenteni a vállalkozások, ha rosszabb minőségű termékeket állítanak elő vagy csökkentik a csomagméretet.

Nemzetközi összehasonlításban nem állunk jól, a magyar élelmiszeripar általánosságban véve kevésbé hatékony, termelékeny, mint a régiós versenytársai – nyilatkozta az Agrárszektornak Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. Hozzátette azonban, hogy általánosságban azért félrevezető azt állítani, hogy itthon drágább az élelmiszer, mint máshol.

LANG49420220201 Kaposvár 
Február elsejétől hat élelmiszer árát kellett visszavinni arra a szintre, ahol tavaly október 15-én állt.  A vevők már az árbefagyasztás első napját is kihasználták, a tej, az étolaj és a liszt láthatóan jócskán fogyott a kaposvári áruházakban.

Fotó: Lang Róbert lr
Somogyi Hírlap920220201 Kaposvár Február elsejétől hat élelmiszer árát kellett visszavinni arra a szintre, ahol tavaly október 15-én állt.  A vevők már az árbefagyasztás első napját is kihasználták, a tej, az étolaj és a liszt láthatóan jócskán fogyott a kaposvári áruházakban.Fotó: Lang Róbert lrSomogyi Hírlap
január tej
Bár az áruk minősége jó, hatékonyságban fejlődni kell az élelmiszeriparnak / Fotó: Lang Róbert

Mindezt az Eurostat adatai is alátámasztják, melyből egyértelműen kiderül, hogy még mindig lényegesen Európai Uniós (EU) átlag alatti (az EU-átlag 90 százaléka) az élelmiszerek és alkoholmentes üdítőitalok átlagos árszintje itthon. 

A cikk emlékeztetett, hogy a Magyar Nemzeti Bank is többször felhívta rá a figyelmet: a magyar élelmiszeripar hatékonysága elmarad a nagy európai országok termelékenységétől, ami kétségkívül drágábbá teszi az itthon előállított termékeket.

Ráadásul a magyar élelmiszeripar magasabb kamatkörnyezettel szembesül, ha beruházni vagy fejleszteni akar.

Mindezt tovább rontja a magas áfaszint és a forint euróval és dollárral szembeni volatilitása. Utóbbira sok esetben úgy reagálnak a cégek, hogy magasabb árfolyammal számolnak, mert az előre kiszámíthatatlan árfolyammozgások miatt nem akarnak profitot bukni. Ez pedig valójában nem csak az importtermékeket érinti, hanem a versenytárs-orientált árképzés miatt a hazai termékeket is, amelyek a versenyző importhoz igazítják az áraikat.

Ezek indokolnák, hogy többe kerüljenek a termékek itthon, mint külföldön. Viszont a cégek hiába termelnek drágábban, és hiába magasabb az áfa itthon, kedvezőtlenebb az árfolyam, ha ezt megjelenítik az árakban, akkor az a keresletet jelentősen visszaveti.

Itt jön be a keresletorientált árképzés, a fogyasztók vásárlóereje, fizetési hajlandósága. 

Ezért lehet az, hogy sok termék esetén végül nem magasabbak itthon az árak. Csakhogy az árakat csak úgy tudják csökkenteni a vállalkozások, ha eközben rosszabb minőségű termékeket állítanak elő vagy csökkentik a csomagméretet. „Szerintem előbbi az oka annak, hogy sokszor a kelet-közép-európai – és így a hazai – termékek minősége rosszabb a Nyugat-Európában tapasztaltaknál, illetve sokszor kisebb és egyre kisebb a csomagméret” – zárta Berezvai Zombor.

Nagy István: 2900 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a mezőgazdaság fejlesztésére

A magyar élelmiszeripar fejlesztésébe 78 vállalkozás kapcsolódik be.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.