Nemzetközi összehasonlításban nem állunk jól, a magyar élelmiszeripar általánosságban véve kevésbé hatékony, termelékeny, mint a régiós versenytársai – nyilatkozta az Agrárszektornak Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. Hozzátette azonban, hogy általánosságban azért félrevezető azt állítani, hogy itthon drágább az élelmiszer, mint máshol.

LANG49420220201 Kaposvár 
Február elsejétől hat élelmiszer árát kellett visszavinni arra a szintre, ahol tavaly október 15-én állt.  A vevők már az árbefagyasztás első napját is kihasználták, a tej, az étolaj és a liszt láthatóan jócskán fogyott a kaposvári áruházakban.

Fotó: Lang Róbert lr
Somogyi Hírlap920220201 Kaposvár Február elsejétől hat élelmiszer árát kellett visszavinni arra a szintre, ahol tavaly október 15-én állt.  A vevők már az árbefagyasztás első napját is kihasználták, a tej, az étolaj és a liszt láthatóan jócskán fogyott a kaposvári áruházakban.Fotó: Lang Róbert lrSomogyi Hírlap
január tej
Bár az áruk minősége jó, hatékonyságban fejlődni kell az élelmiszeriparnak / Fotó: Lang Róbert

Mindezt az Eurostat adatai is alátámasztják, melyből egyértelműen kiderül, hogy még mindig lényegesen Európai Uniós (EU) átlag alatti (az EU-átlag 90 százaléka) az élelmiszerek és alkoholmentes üdítőitalok átlagos árszintje itthon. 

A cikk emlékeztetett, hogy a Magyar Nemzeti Bank is többször felhívta rá a figyelmet: a magyar élelmiszeripar hatékonysága elmarad a nagy európai országok termelékenységétől, ami kétségkívül drágábbá teszi az itthon előállított termékeket.

Ráadásul a magyar élelmiszeripar magasabb kamatkörnyezettel szembesül, ha beruházni vagy fejleszteni akar.

Mindezt tovább rontja a magas áfaszint és a forint euróval és dollárral szembeni volatilitása. Utóbbira sok esetben úgy reagálnak a cégek, hogy magasabb árfolyammal számolnak, mert az előre kiszámíthatatlan árfolyammozgások miatt nem akarnak profitot bukni. Ez pedig valójában nem csak az importtermékeket érinti, hanem a versenytárs-orientált árképzés miatt a hazai termékeket is, amelyek a versenyző importhoz igazítják az áraikat.

Ezek indokolnák, hogy többe kerüljenek a termékek itthon, mint külföldön. Viszont a cégek hiába termelnek drágábban, és hiába magasabb az áfa itthon, kedvezőtlenebb az árfolyam, ha ezt megjelenítik az árakban, akkor az a keresletet jelentősen visszaveti.

Itt jön be a keresletorientált árképzés, a fogyasztók vásárlóereje, fizetési hajlandósága. 

Ezért lehet az, hogy sok termék esetén végül nem magasabbak itthon az árak. Csakhogy az árakat csak úgy tudják csökkenteni a vállalkozások, ha eközben rosszabb minőségű termékeket állítanak elő vagy csökkentik a csomagméretet. „Szerintem előbbi az oka annak, hogy sokszor a kelet-közép-európai – és így a hazai – termékek minősége rosszabb a Nyugat-Európában tapasztaltaknál, illetve sokszor kisebb és egyre kisebb a csomagméret” – zárta Berezvai Zombor.

Nagy István: 2900 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a mezőgazdaság fejlesztésére

A magyar élelmiszeripar fejlesztésébe 78 vállalkozás kapcsolódik be.