BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Aszály után pénzeső érkezett a magyar mezőgazdaságra

Több mint 1400 milliárd forint támogatást kaptak tavaly az agrártermelők és az élelmiszer-feldolgozók ami összességében rekordot jelent az eddigi kifizetések között. Ezen belül a 2022-es rendkívüli aszály miatt kifizetett kárenyhítési összeg szintén csúcsot jelentett.

Tavaly két átmeneti év után életbe lépett 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitika, amivel párhuzamosan még – ahogy idén is – zajlik a 2014–2020-as ciklus lezárása. Az Agrárközgazdasági Intézet összesítése szerint 2023-ban agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 1409,2 milliárd forintot fizettek ki. A támogatási összeg 63,8 százaléka, vagyis 899,3 milliárd forint származott európai uniós forrásból, a fennmaradó 36,2 százalékot – 509,9 milliárd forintot – pedig a magyar költségvetés biztosította. Szokás szerint fizettek ki támogatást az Agrárminisztérium fejezetén kívüli forrásból is: 22,8 milliárd forintot a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés címén.

00107742
A sertéstartók szinte kizárólag állatjóléti célra kaptak támogatást / Fotó: Mediaworks

A vidékfejlesztési és halászati programok keretében 754,6 milliárd forintot, az összes agrártámogatás 53,5 százalékát fizették ki tavaly a gazdálkodóknak, ami egyébként 85,8 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Ezen belül a Vidékfejlesztési programból 701,4 milliárd forint került a gazdálkodókhoz, agrár-környezetgazdálkodási intézkedésekre – már a KAP stratégiai terv alapján – 37,9 milliárd forintot, ökológiai gazdálkodás támogatására 10,4 milliárd forintot folyósítottak a termelőknek. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Programból 4,9 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók.

Sok pénz ment jövedelemtámogatásra

A közvetlen támogatások a kifizetések több mint egyharmadát, 496,2 milliárd forintot jelentettek, míg nemzeti támogatásokra 127,6, a piaci és egyéb támogatásokra pedig együttesen 30,8 milliárd forintot folyósítottak. Közvetlen termelői támogatások jogcímen 13,6 milliárd forinttal többet folyósítottak tavaly, mint az előző évben, a tárgyévi teljesítés azonban a közvetlen termelői támogatások kifizetési rendjéből adódóan két gazdasági évet érint. A teljes összeg egyharmadát, 165,4 milliárd forintot a területalapú támogatás és a zöldítési komponens tette ki, amely a 2022. évi jogosultságok rész- és végfizetését, valamint a korábbi évek jogorvoslati ügyeinek rendezését foglalja magában. A 2023-as egységes kérelmekkel kapcsolatos előlegkifizetések már a KAP stratégiai terv keretében valósultak meg „Mezőgazdasági alapszintű jövedelemtámogatás” címén 202,1 milliárd forintot, kiegészítő jövedelemtámogatásra 54,1 milliárd forintot kaptak a gazdálkodók.

Az egyes ágazatok támogatottságát vizsgálva elmondható, hogy 

a szántóföldi növénytermesztők kapták a támogatások több mint egyharmadát, míg az állattenyésztők a támogatások 17 százalékát használhatták fel, a kertészet részesedése pedig csupán 4,5 százalék volt.

A szántóföldi növénytermesztők 487,3 milliárd forint támogatásban részesültek, amelynek 93 százalék uniós költségvetésből származott. Ebből 165,4 milliárd forint volt a területalapú támogatás és a zöldítési komponens. A Vidékfejlesztési programból 40,5 milliárd forint beruházási támogatást folyósítottak terménytárolók és kisméretű terménytárolók, -szárítók és -tisztítók fejlesztésére, korszerűsítésére, a szemes és a szálas fehérjenövények termesztése együttesen mintegy 10,9 milliárd forint támogatásban részesült. A kukoricatermelők az Ukrajnából származó kukorica megnövekedett behozatala miatt fellépő veszteségek részbeni kompenzációja céljából 5,9 milliárd forint rendkívüli, vissza nem térítendő támogatást kaptak 2023-ban. További 3,5 milliárd forint szolgált a dohánytermesztés, 3,3 milliárd forint a cukorrépa-termesztés, 0,8 milliárd forint pedig a rizstermesztés támogatására.

Modernizálták az istállókat

Az állattenyésztéssel és -tartással foglalkozó termelők összességében csaknem 240 milliárd forint támogatást vettek igénybe, amelynek 50,8 százaléka nemzeti költségvetésből származott. A 122 milliárd forint nemzeti forrás 39,6 százalékát az állattartó telepek fejlesztésére és megújítására fordították. 

Az állattenyésztési támogatások 31,1 százaléka, 74,7 milliárd forint a szarvasmarha-ágazatba érkezett, ezen belül meghatározó volt a tejágazat részesedése.

A sertéstartók 17 milliárd forint támogatása csaknem teljes egészében állatjóléti célokat szolgál. A baromfiágazat 13,1 milliárd forinthoz jutott, ennek háromnegyede állatjóléti támogatás volt, 2,1 milliárd forint az állatbetegségek megelőzését szolgálta, további 1 milliárd forintot a Vidékfejlesztési programból kaptak a baromfitartók az állattartó telepek korszerűsítésére. A juh- és kecskeágazat 8,9 milliárd forint támogatásban részesült, a méhészek pedig 4,4 milliárd forintot kaptak.

A kertészeti ágazat 62,8 milliárd forint támogatásban részesült tavaly, amelynek 64,9 százaléka származott uniós, 35,1 százaléka pedig nemzeti forrásból. A Vidékfejlesztési Program 33,2 milliárd forinttal, a kifizetések több mint felével járult hozzá a kertészeti üzemek korszerűsítéséhez és megújításához, valamint az időjárási kockázatok megelőzéséhez a kertészeti ültetvényekben.

Pályázati dömping jön, az agrártárca új szempontokat vezet be az elbírálásban

A pénzügyi szempontok, a digitalizációs képességek és az egy adott termékpálya szereplőivel történő együttműködés nagyobb súlyt kap az agrár- és élelmiszeripari támogatási pályázatok elbírálásában.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.