A 2035-ös uniós tilalom a tehergépjárművekre nem vonatkozik – hangzott el a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének pénteki konferenciáján. A szektor gyártóinak ugyanis a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó, nemrég megjelent rendeletnek kell megfelelniük. Eszerint a 2019–2020-as állapothoz képest 2030-ra 43, 2040-re pedig 90 százalékkal kell csökkennie az új járművek CO2-emissziójának. 

Krakow becomes the first Polish city to ban older cars to fight air pollution
Krakkóban már novemberben bejelentették, hogy kizárják a legöregebb gépkocsikat a városból – Lengyelországnak mégis túl korai a 2035-ös céldátum.
Fotó: AFP

Noha az Európai Parlament képviselői február 14-én megszavazták, hogy 2035-től szinte kizárólag karbonsemleges új kocsikat lehet forgalomba helyezni, mégis egyre több a kivétel.

Az olaszok nemzeti büszkesége, a Fiathoz tartozó Ferrari már korábban elérte, hogy azok a gyártók, amelyek évi 10 ezer darabnál kevesebb személy-, vagy 22 ezer darabszámot meg nem haladó kishaszonjárművet termelnek, további öt év mentességet kapjanak a tilalom alól – és ez nem minden, mert az amerikai Forbes magazin néhány napja arról írt, hogy nem a belsőégésű motorok 2035-ös kivezetéséről szóló végső szavazást megtorpedózó Németország az egyetlen, amely ellenzi az EU ezen törekvéseit, miután Olaszország, Lengyelország és Magyarország is kifejezte aggályait a tervezettel szemben. 

A Reuters eközben tudni véli, hogy a jelentős autóiparral rendelkező Csehország 11 uniós állam képviseletét invitálta meg egy találkozóra, amelynek egyik témája a 2035-ös határidő lesz. 

„Március 13-án, hétfőn tárgyalunk Strasbourgban a többi közlekedési miniszterrel, akiknek szintén fenntartásaik vannak az Euro 7-es norma bevezetésével kapcsolatban (Eszerint 2025. július elsejétől 2034 végéig a dízel- vagy benzines motor nem bocsájthat ki 600 milligramnál több nitrogén-oxidot az első 10 kilométeren, különben az autó megbukik az emissziós teszten és nem kap forgalmazási engedélyt). Ugyanakkor az azon törvényjavaslatáról is beszélni fogunk, amely a szén-dioxid-kibocsátás-mentes új gépjárművek 2035 utáni értékesítésére vonatkozik” – mondta Martin Kupka cseh közlekedésügyi miniszter. 

A Reuters szerint a gyűlésre a csehek Finnország, Franciaország, Lengyelország, Németország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország Szlovákia és Szlovénia minisztereit várják, bár hivatalos visszaigazolást egyelőre még senkitől sem kaptak. 

 

PCK refinery in Schwedt
Elméletben működik, de gyakorlatban továbbra is túl drága a szintetikus üzemanyagok előállítása. 
Fotó: AFP

Csehország a németekhez hasonlóan a szintetikus üzemanyagok elterjedésében látja a megoldást, amellyel a jelenlegi gépkocsiállományt még hosszú ideig az utakon lehetne tartani. Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, Németország nem akar megválni belsőégésű motorjaitól, sem ikonikus Porsche 911-esétől és inkább az e-üzemanyagok felé nyit. Chilében már van is egy üzeme a Porschénak, ahol nemcsak kocsikba, de hajókba és repülőkbe is előállítanak tesztjelleggel ilyen hajtóanyagokat. 

A német cég itt azonban nem állna meg, hosszú távon 12 hasonló gyárat hozna létre, mintegy 50 milliárd dolláros befektetéssel. Amennyiben közülük mindegyik megkezdi a működését, évente körülbelül kétmillió tonna szén-dioxidot tudnak majd kivonni a légkörből. 

Szintetikus üzemanyag: Megéri?

A Klímapolitikai Intézet hosszabb cikket szentel a szintetikus üzemanyagoknak. Az írás például kitér arra is, hogy ugyan kevesebb szennyeződést tartalmaznak, és a bennük lévő kevesebb vegyület miatt tisztábban égethetők is el, de az előállításukhoz szükséges technológia miatt megkérdőjelezhető a gazdasági fenntarthatóságuk, ugyanis a szén-dioxid kivonásához, a vízbontáshoz és a kémiai folyamatokhoz több energiára van szükség, mint amennyit a végtermék magában foglal.