Továbbra is bevett gyakorlat az autók kilométerórájának visszatekerése, ám óriási eltérések vannak annak terén, hogy az egyes országok és hatóságaik hogyan kezelik ezen csalásokat – derül ki a carVertical autóipari adatszolgáltató 22 európai országot és az Egyesült Államokat érintő, kedden közétett kutatásából.
Van olyan ország is, ahol nincs erre vonatkozó jogszabály, míg Franciaországban akár 300 ezer eurós bírságot is kiszabhatnak a kilométerórákat tekergetőkre, sőt sok helyen ez a fajta csalás többéves börtönbüntetést is eredményezhet.
Magyarországon az autók futásteljesítményének meghamisítása bűncselekménynek számít a közlemény szerint, amit akár egy év szabadságvesztéssel is büntethetnek, ám a bíróság döntése sok tényezőtől függhet, így a csalók gyakran el tudják kerülni a súlyos büntetést.
Ez nemcsak Magyarországon van így, hanem más országokban is.
Szlovákiában a kilométeróra manipulálása miatt 5 és 50 ezer euró közötti bírságot szabhatnak ki a hatóságok és a csalók akár két év börtönt is kaphatnak, miközben Horvátországban nincs kifejezetten erre vonatkozó jogszabály, de a gyakorlatban a tevékenységet csalásként értelmezik a bíróságok, ami hat hónap és 5 év közötti börtönnel büntethető.
Mindezek ellenére a carVertical adatai szerint a kilométerórák visszapörgetése Magyarországon az autók 6,1 százalékát, Szlovákiában 4,5 százalékát, Horvátországban pedig 3,5 százalékát érinti. Ez a cég számításai szerint azt jelenti, hogy
ha feltételezzük, hogy a hatóságok minden kilométeróra-visszatekerésért 3000 eurós bírságot szabnak ki, és az érintett gépjárművek tulajdonosai elleni vádemelések sikerrel járnának, Magyarország akár évi 151 millió eurót (59,7 milliárd forint) is beszedhetne.
„Egy sikeres precedens után ráadásul nagy valószínűséggel csökkenne is a csalási arány, ami életbevágó volna a használtautó-piac szempontjából. Minden országban szükséges volna példát statuálni a használtautó-piaci átláthatóságot érintő kérdésekben” – állítja Matas Buzelis autóipari szakértő, a carVertical kommunikációs vezetője.
A közlemény arra is rámutat, hogy akik manipulált futásteljesítményű autót vásárolnak, általában a tényleges árnál legalább 20 százalékkal többet fizetnek, így Magyarországon az ilyen autókat vásárlóknak 129,4 millió euró kára származik.
A legtöbb vizsgált ország bírságot, sőt börtönbüntetést is alkalmaz kilométeróra-csalásért, de sok helyen nem veszik igazán komolyan ezt a bűncselekményt. Lengyelországban a csalók akár 5 évig, Csehországban, Litvániában és Franciaországban 2, Spanyolországban 3,5, Olaszországban 3 és Németországban 1 évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak.
Azonban azt is fontos észrevenni, hogy ezek a maximális büntetési tételek, amiknél jóval gyakoribb a pénzbírság, ráadásul nem is biztos, hogy a büntetések szigora kevesebb csalási esetet eredményez, hiszen
ez a csalás regionális probléma is, ami jóval elterjedtebb Kelet-Európában, mint nyugaton, főként az alacsonyabb jövedelmek és az importál használt autók magas száma miatt.
Ennek ugyanakkor némileg ellentmond, hogy Lettországban – ahol mindössze 100 eurós bírtságra számíthatnak a csalók – a legmagasabb a manipulált autók aránya, a carVertical adatai szerint 12,9 százalék. Ráadásul 2020 óta egyetlen eljárás sem indult ilyen ügyben az országban.
„Nincs egységes törvényi szabályozás a kilométeróra-csalásra. Hosszú távú megoldást jelentene, ha csalás esetén minden EU-tagállam valamennyi polgárára egyforma jogszabály vonatkozna. Jelenleg egyes országok nem veszik olyan komolyan a problémát, mint mások, és a globális szervezetek ezzel a paradoxonnal kénytelenek szembesülni” – mondta Buzelis.
Az is problémát jelent, hogy hiába illegális a kilométeróra-csalás számos országban, ha nehéz bizonyítani az eseteket. A csalók lefülelését ráadásul a határokon átnyúló tranzakciók is nehezítik.
Mivel az országos törvények gyakran nem védik az állampolgárok jogait, a vásárlóknak minden esetben érdemes ellenőrizniük a jármű történetét, mielőtt használt autót vesznek. Ellenkező esetben a kilométercsalások több ezer áldozatának egyikévé válhatnak Európa-szerte.
