BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Bruttópodcast Bruttó

Beindulhat a fűrészfogazás a magyar gazdaságban, ha megint megbicsaklik a növekedésünk

Annak ellenére, hogy a magyar gazdaság alapmutatói javulnak, még mindig rendkívül sok a bizonytalansági tényező – többek között erről beszélt Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaság makrogazdasági podcastjében, a Bruttóban. Kedd reggel, 8.30-kor közli a Központi Statisztikai Hivatal a második negyedéves GDP-ről szóló előzetes jelentését. Bár több szektor kezd magára találni, továbbra is gondot okoz a gyenge külső és belső kereslet.
A podcast vendége: Virovácz Péter , az ING Bank vezető elemzője

„Annyira széthúz most a magyar gazdaság, hogy nagyon nehéz megjósolni az egyes szektorok súlyát a GDP-ben, így fordulhat elő, hogy óriási eltérések vannak az elemzői becslésekben” erről beszélt Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó legújabb adásában. Kedd reggel teszi közzé a Központ Statisztikai Hivatal a második negyedéves GDP-adatokat, amelyek kapcsán vegyesek az elemzői várakozások. Noha több nemzetgazdasági ág, mint a kiskereskedelem vagy az építőipar, az élénkülés jeleit mutatja, sem a beruházásoknál, sem az iparban nem látszik semmiféle fordulat. Sőt, a vártnál gyengébb teljesítmény miatt nem zárható ki, hogy végül negatív meglepetés érkezik. 

Fotó: Bruzák Noémi

A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint 2,5 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság éves viszonylatban, negyedéves alapon pedig 0,5 százalékkal, tehát folytatódhat a növekedés helyreállása az első negyedévben mért 1,7 százalékos bővülés után. Ehhez képest Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pesszimistább jóslatot mondott az Inforádió Aréna című műsorában a múlt héten, a tárcavezető szerint a magyar gazdaság növekedése elmaradhatott az év első három hónapjától a külső keresleti problémák miatt. Ennek kapcsán rámutatott az elemző: ha a gazdaságnak a második negyedévben csak egy stagnálásra futja, még úgy is összejöhet a 2 százalék körüli növekedés, ami nem feltétlen rossz, de főként az előző évi alacsony bázisnak köszönhető.

A külső és a belső kereslet is gyenge

Virovácz Péter szerint ugyan a magyar gazdaság mutatói összegészében javulnak, de nagyon sok a bizonytalansági tényező. Ezek között említette az ipar teljesítményét, amely ma rosszabb kapacitáskihasználtsággal rendelkezik, mint a Covid idején, amikor tömegével álltak le a gyárak.

Arra is felhívta a figyelmet: könnyen lehet, hogy folytatódik a magyar gazdaságban a fűrészfogazás, azaz hiába van egy viszonylag dinamikus negyedévünk, ha utána megint stagnálás, majd egy felívelő szakasz, és újra stagnálás következik.

Elindult egy húzd meg – ereszd meg a magyar gazdaságban, ami az álmoskönyvek szerint sem egy fenntartható növekedési modell záloga

jegyezte meg az elemző, hozzátéve: ez azt jelenti, hogy mindig vannak egyes szektorok, amelyek épp az adott negyedévben meglökik a gazdaságot, de az alapfolyamatok nagyon gyengék. Az alapvető gond szerinte, hogy a magyar egy exportorientált gazdaság, márpedig a globális gazdaságban sincsen elég erő ahhoz, hogy dinamikusan nőjön a felvevőpiac. Emiatt aztán a raktárkészletek manapság is teli vannak, és mivel nincsen elég kereslet az iparcikkek iránt, így a megrendelésállomány is kedvezőtlenül alakul.

Szerinte az ipar szempontjából az idei év elveszett, csak jövő év második felére állhat helyre a kereslet, amikor a készletek elfogytak, és ismét bővülni tud a megrendelésállomány.

Még mindig nagyon gyenge a belső kereslet

Ráadásul az elemző szerint továbbra is hiányzik a gazdaság belső keresleti lába. „Erős a munkaerőpiac, erőteljesen nő a lakosság elkölthető jövedelme, csak nem költi el. Az elmúlt években ugyanis olyan sokkokkal szembesültek, amiután egyszerűen elfogytak a tartalékok” – magyarázta az elemző, aki szerint nem várható el azoktól a magyar háztartásoktól, amelyek 60 százalékának nagyjából egyhavi tartaléka van, hogy ők most ész nélkül elkezdenek fogyasztani. „Eljön az az idő is, de itt még nem tartunk.” Közben, ami még húzhatná a gazdaságot, az a beruházás, csakhogy a költségvetés sem épp támogató, ez pedig hiányzik a növekedésből. Míg a lakossági beruházások csak csepp a tengerben, a vállalatok részéről a gyenge belső kereslet a visszahúzó erő.

Jövőre már kaphat egy lendületet a növekedés és az infláció is

Az ING Bank elemzője arról is beszélt, hogy jövőre, amikor „több ezermilliárd forint zúdul rá magyar gazdaságra” a kamatkifizetések formájában, ez átcsaphat majd növekedésbe, a gond azonban, hogy ezzel ismét kaphat egy lendületet az infláció. A jegybank mozgástere emiatt továbbra is meglehetősen szűk marad, ugyan a piac nem zár ki akár három kamatvágást sem, de várakozása szerint idén egy kamatvágásra van esély, majd jövőre év végén lehet bátrabb az MNB. Ám ehhez az is kell, sikerüljön 3 százalék alá leszorítani az inflációt.

A beszélgetés további tartalmából:

  • Széthúz a magyar gazdaság, nagy eltérések vannak az elemzői becslésekben, 1:44
  • Nagyon nehéz pontos becslést adni a GDP-re vonatkozóan, 4:30
  • Vannak nagyon jól teljesítő szektorok, de bizonytalan lábakon áll a magyar gazdaság, 5:54
  • Fűrészfogazás kezdődhet a növekedés terén, 9:30
  • Túlzott lehetett a piac optimizmusa a különadók elfogadásával, 14:10
  • Inflációkockázattal néz szembe a magyar gazdaság, 17:01
  • Jövőre, ha minden jól alakul, akkor az év végére kerülhet 3 százalék alá az infláció, 20:00
  • A vártnál nagyobb amerikai kamatcsökkentés hozhat forinterősödést, 23:50
  • Az idei év elveszett az ipar szempontjából, 26:35

 

Podcastok

Továbbiak
Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.