Vámháború: győzhet a hideg racionalitás?

Követni is nehéz a vámháború fordulatait. Ami biztosnak tűnik, hogy leginkább az Egyesült Államok és Kína között húzódnak a törésvonalak, és nagyon úgy tűnik, hogy a két elnök személyes találkozójára is szükség lesz. A Bruttó legfrissebb epizódjában Salát Gergellyel, a Magyar Külügyi Intézet és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársával arra is kerestük a választ, hogy az Európai Unió és Kína viszonya milyen fordulatot vehet a kereskedelmi háborúval? 

A műsort itt hallgathatják meg.

A legfrissebb hírek szerint nem haladnak zökkenőmentesen az amerikai–kínai kereskedelmi tárgyalások. Az Egyesült Államok szerint Kína aláássa a genfi egyeztetések során eddig elért eredményeket, amire a távol-keleti nagyhatalom erőteljes intézkedések belebegtetésével válaszolt. Ami biztos: a „felszabadulásnapi”, rendkívül magas vámok egyik félnek sem állnak az érdekében.

Vámháborús licitverseny: kipróbálták, nem jött be

Donald Trump április elején jelentette be az egyes külföldi országokra kivetendő vámokat, amelyek Kínát különösen nagymértékben sújtották. A kínai fél sem késett a válasszal, így végül 145, illetve 125 százalékos vámtarifákat vezettek be egymással szemben. „Ilyen vámok mellett gyakorlatilag ellehetetlenül a kereskedelem, a felek pedig hamar rájöttek, hogy milyen károkat okoztak saját maguknak is. Így ezek a vámtételek mindössze 39 napig voltak érvényben, mielőtt május elején 90 napos tűzszünetet kötöttek” – mondta Salát Gergely.

Ha egy kicsit távolabbra tekintünk vissza az időben, akkor jól látható, hogy Donald Trump első, 2016 és 2020 közötti ciklusában, de az ezt követő Joe Biden-érában is feszült kereskedelmi csatározások folytak az Egyesült Államok és Kína között. Sőt, a legutóbbi, demokrata kurzus idején hirdették meg amerikai részről a decoupling, vagyis a szétválás politikáját, egyelőre vegyes eredményekkel.

A két ország közötti függősségek megszüntetése ugyanis rengeteg falba ütközik: nemcsak gazdasági téren, (a külföldi országok közül Kína birtokolja a legtöbb amerikai államkötvényt), hanem a tudományos együttműködés és a befektetések területén is. 

– tette hozzá Salát Gergely. 

További részletek a beszélgetésből:

Kurzusokon átívelő a Kínával szembeni amerikai vámháború (01:21)

Miért kellett felfüggeszteni a „felszabadulásnapi” vámokat a két ország között? (09:01)

Az Európai Unió hogyan jöhet ki az USA–Kína vámháborúból? (13:19)

Hogy befolyásolhatja a Magyarországra érkező kínai beruházásokat a vámháború? (19:01)

A kínai gazdasági modellváltás eredményei (22:09)

Kína az 5 százalékos GDP-növekedés bűvkörében (25:41)

A Bruttó korábbi epizódjait itt hallgathatják meg.