Elakadtak az amerikai-kínai vámtárgyalások: be kell kapcsolódnia Trumpnak és Hszinek is
Kicsit elakadtak az Egyesült Államok és Kína között zajló kereskedelmi és vámtárgyalások, ezért Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozójára lenne szükség – mondta Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter csütörtök este.
Az amerikai pénzügyminiszter két héttel azután beszélt erről a Fox News műsorán, hogy az általa vezetett amerikai delegáció áttörést és ideiglenes megnyugvást ért el az amerikai–kínai vámtárgyalásokon. Ám Bessent szerint az azóta elért haladás lelassult, de a következő hetekben további tárgyalásokra számít.
Bessent szerint valamikor lesz egy telefonbeszélgetés Trump és Hszi között, hiszen a tárgyalások jelentősége és bonyolultsága miatt mind a két vezető közreműködésére szükség van. Hozzátette, hogy szerinte a két elnöknek jó a kapcsolata, és biztos benne, hogy a kínaiak tárgyalóasztalhoz ülnek majd, amikor Trump elnök ismerteti az elképzeléseit.
Kölcsönös vámcsökkentés után elakadtak a tárgyalások
A két hete Svájcban lezajlott tárgyalásokon kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg a két ország, így az Egyesült Államokba érkező kínai importra kivetett vámok 145 százalékról 30 százalékra csökkentek, Peking pedig az Egyesült Államokból származó behozatalra 125 százalékról 10 százalékra mérsékelte a kivetett pótvámot.
A megállapodás azonban csak kilencven napra szól mindkét állam esetében.
Ez a genfi tárgyalás volt az első személyes találkozó az amerikai és kínai gazdasági vezetők között azóta, hogy Trump a beiktatását követően globális vámháborút indított, és ennek keretében különösen magas vámokat vetett ki Kínára.
A bíróságok is zavarják a megállapodást
Azonban csütörtökön újabb fordulat következett be a vámháborúban, ugyanis az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bírósága blokkolta Trump kereskedelmi vámtarifáinak többségét, az indoklás szerint a vámok bevezetéséről szóló megtámadott rendeleteket hatályon kívül helyezik, mert az új importvámok bejelentésével Donald Trump túllépte a nemzetközi vészhelyzeti gazdasági hatáskörökről szóló törvénnyel (IEEPA) kapcsolatos elnöki hatáskört.
A döntés nemcsak az április 2-án bejelentett, 185 országból és régióból származó termékekre kivetett, 10 százalékos megtorló vámokat blokkolta, hanem a korábban Kanadával, Kínával és Mexikóval kapcsolatban bejelentetteket is. Azonban a más jogcímen bevezetett, az autókra és alkatrészeikre, az acélra és az alumíniumra kivetett vámokat a bíróság döntése nem érinti.
Az amerikai kormányzat fellebbezett a döntés ellen, és a Fehér Ház szóvivője szerint nem változtat vámokra építő kereskedelempolitikáján.
Karoline Leavett szerint a bíróság döntése a bírói hatalom túlterjeszkedésének számít, és közölte hogy Trump elnök a vámok bevezetésével egy rendkívüli nemzetbiztonsági és gazdasági fenyegetésre reagált, amely a kábítószer-csempészetből, valamint az Egyesült Államok külkereskedelmének évente ezermilliárd dollárt meghaladó hiányából fakad. A kereskedelmi bíróság döntésének végrehajtását a fellebbviteli bíróság felfüggesztette az eljárás idejére. A szóvivő szerint
Amerika nem tud működni, ha Trump elnök vagy bármely más elnök érzékeny diplomáciai tárgyalásait aktivista bírók kisiklatják.
A japán kormány pénteken azt közölte, hogy nem hajlandó együtt kezelni a biztonságról szóló tárgykört a kereskedelmiekkel az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon. Nakatani Gen japán hadügyminiszter elmondta, hogy Japánnak nem áll szándékában védelmi felszereléseket vásárolni az Egyesült Államoktól a vámintézkedések enyhítéséért cserébe. Ezeket a beszerzéseket ugyanis annak alapján választják meg, hogy mi szükséges az ország békéjéhez.
Japán és az Egyesült Államok hamarosan negyedszerre is tárgyalóasztalhoz ül, hogy megvitassa a két ország közötti kereskedelmi és vámmegállapodásokat.
