Életmentő táplálásterápia

A mesterséges tápanyagok nemcsak a betegségek megelőzését, a szövődmények elkerülését szolgálják, de sok esetben a gyorsabb gyógyulást is elősegítik, ezért a modern orvoslásban kiemelt szerepet tulajdonítanak a táplálásterápiának. Az e témában, a Fresenius Kabi támogatásával rendezett konferencia kapcsán Bogár Lajos professzor, a pécsi orvosegyetem tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy különösképpen a krónikus betegségben szenvedőknél fontos a táplálékkiegészítés.



A műtétek előtt lévőknél jó, ha arra a háziorvos figyelmeztet, s ajánl megfelelő kiegészítőket. Ha ez elmarad, úgy azt a kórházban kell pótolni. Rosszabb a helyzet, ha súlyos állapotromlás következett be a műtét miatt amúgy is rossz pszichés helyzetben lévőknél. Nehezebben viselik el ugyanis a fájdalmat, a kórházi környezetet, a diagnosztikai vizsgálatokat, s nagyobb esély van a műtétet követő szövődmények, például a tüdőgyulladás kialakulására. A kórházi táplálásterápia ugyan nem tudja visszaállítani az eredeti helyzetet, de nélküle életveszélyes állapotba kerülhet a beteg.



Kérdésünkre, hogy miből tevődik össze a kórházi mesterséges táplálék, a professzor elmondta: ma már a legtöbb táplálék természetes eredetű olajokból, fehérjékből származik. S ő úgy látja, annál eredményesebb a táplálékterápia, minél természetesebb, s minél korábban kezdik azt meg. Az orvosok az egészséges táplálékok között tartják számon az omega--3 zsírsavakat. Az egészséges embereknek is ajánlják például a növényi olajokat, köztük is az olívát, a szóját, vagy például a halzsírokat. Ezek beépülését -- s immár ismét betegekről van szó -- azért indokolt megkísérelni a szervezetbe, mert csökkentik a gyulladás mértékét. A napi egészséges diéta további eleme a szelén, a magnézium, az E-vitamin, amelyek a betegség megelőzésére is szolgálnak -- mondta a professzor.



A kórházban fekvőknél kedvezőbb, ha a beteg gyomrába juttatják ezen anyagokat, de a kritikus állapotúaknál vénás úton történik a táplálás. Különös figyelmet érdemelnek az intenzív osztályon fekvők, akiknél esetleg pótolni kell a szervezet átmenetileg kieső funkcióit, például a légzést, a szívritmus szabályozását, a vese működését. Esetükben az immunrendszer befolyásolását jelentősen segíti a szervezetbe juttatott egészséges táplálék. Közel egy évtizede derült ki, hogy ezen csoportban kitüntetett szerepük van az aminosavaknak, köztük is a glutaminnak. A súlyos állapotú betegeknél a normálishoz képest tízszeres, hússzoros mennyiséget kell a szervezetbe juttatni.



Bogár doktor azt is elmondta, hogy az intenzív osztályon kezelt betegek gyógyszerköltsége -- állapotuktól függően -- naponta átlagosan 15--100 ezer forint, esetenként átmenetileg ezt is meghaladja. E költségek 5-10 százaléka a táplálásterápia.

Minél természetesebb, annál eredményesebb Minél természetesebb, annál eredményesebb a táplálásterápia, ami a kritikus állapotú betegeknél az életben maradás feltétele -- állítja Bogár Lajos. A pécsi orvosegyetem professzorától azt is megtudtuk, hogy az intenzív kezelésre szorulók napi gyógyszerköltsége 15--100 ezer forint között van, ennek 5-10 százaléka táplálásterápia. Munkatársunktól-->