Kísérőlevéllel nagyobb az esély
Míg a korábbi munkahelyre, szakmai tapasztalatra, szakképzettségre vonatkozó információknak az önéletrajzban a helyük, addig a kísérőlevél a jelentkező azonosítására szolgál (mikor, melyik pozícióra pályázik, hol olvasott, hallott az állásról). A motivációs levélben pedig olyan kiegészítő, a jelentkező számára fontos személyes információk közölhetők, amelyek nem illeszthetők az önéletrajzba. A legtöbb esetben a két levél összevonható, a lényeg, hogy ne legyen túl hosszú és érdekes, értékelhető információkat tartalmazzon a jelöltre vonatkozóan. Inkább az önéletrajz legyen háromoldalas, de a kísérőlevél fél oldalnál hoszszabb ne legyen - fogalmaz Fazekas Zsolt, a Hill Nemzetközi Személyzeti és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. A motivációs kísérőlevélben nem érdemes olyan sematikus szófordulatokat használni, amelyeken csak átugrik az olvasó szeme. Ilyenek például a "kihívást keresek" vagy a "nyitott vagyok", illetve az "eddig is eredményes voltam a munkámban" kifejezések. A Hill ügyvezetője szerint ezeket bele lehet írni ugyan a levélbe, de érdemben nem támogatják az állás elnyerését. Az egyértelműen rossz kategóriába tartoznak a fél oldalnál hosszabb írások.
Amikor egy álláspályázatra több száz önéletrajz is beérkezik, sok esetben az önéletrajz mellett a motivációs kísérőlevél alapján szelektálnak a tanácsadók. Zalai Márton, a HR-Com Szervezetfejlesztési és Vezetői Tanácsadó Kft. társtulajdonosa úgy véli, a jelentkezéskor szerepet kap és sokat segít a jól szerkesztett motivációs kísérőlevél. Néhány szóban leírható, hogy a jelentkező miért érzi magát relevánsnak az adott pozícióra. Érdemes benne kiemelni, hogy ezek az információk nem azonosak, az önéletrajzában közölt adatokkal, hanem olyan lényeges információk, amelyek személyesebbé teszik magát a jelentkezést. Érdemes a levelet személyre szabottan címezni, majd pontosan meg kell jelölni, melyik pozícióra jelentkezik az illető. Két-három mondatban összegezni kell, hogy az elmúlt időszakban milyen más területen dolgozott hasonló beosztásban a jelentkező, kapcsolati tőkéje mely területről származik, és szakmai szempontból milyen gyorsan tud integrálódni a szakmai szervezetbe.
Zalai Márton szerint körülbelül 7 mondatból áll egy jó motivációs kísérőlevél, amelyet csak akkor érdemes még 1-2 sorral megtoldani, ha a pályázathoz szükséges szakirányú tapasztalatáról tud írni a jelölt. Lehet, hogy nyomozni kell ahhoz, hogy jó és névre szóló motivációs levél születhessen, hiszen sok álláshirdetésnél nem adnak meg kapcsolati vagy referenciaszemélyt. Aki közép- vagy felső vezetői pozícióra jelentkezik, érdemes kiderítenie, telefonálnia, hogy megtudja kihez is jelentkezik, és ezután személyre szóló megszólítással kezdeni a motivációs kísérőlevelet. Az iromány önmagában ugyan nem dönti el, hogy valaki megkapja-e az állást vagy sem, tartalma azonban sokat elárul a jelöltről. Zalai Márton lapunknak elmondta, több szélsőséges példával is találkozott már a levelek olvasásakor. Volt, aki hobbiként leírta, hogy szeret kutyákkal fürödni, mások hadvezérrel vagy költővel azonosították magukat.
A szakember szerint nem szabad túlzásokba esni a levél megírásakor. Az önéletrajz láttatja, hogy a jelentkező mennyire felkészült az adott pozícióra, érdemes azonban összefoglalni a pályázó addigi tapasztalatait, jövőbeni céljait, érdeklődési területét és a szóba jöhető iparágakat.
Személyzeti irodához történő jelentkezés során érdemes minél több információt megadni a jelölt elvárásaival kapcsolatban, hiszen minden konkrét adat a hatékonyabb közvetítést segíti. Ha azonban egy középvezető közvetlenül adja be jelentkezését egy vállalathoz, akkor a motivációs levélbe ne írja be a kívánt fizetés összegét, ezt inkább személyesen mondja el mindenki - javasolja Juhász Csaba, a Jobber.hu online-menedzsere.
Több szakember a vállalatokhoz közvetlenül történő jelentkezés mellé javasolja a motivációs levelet, míg a tanácsadók számára küldött önéletrajzhoz a kísérőlevelet.
Pulay Krisztina, a Catro Vezetői Tanácsadó cég ügyvezető igazgatója szerint tartalmában kevésbé kell, hogy szakmai legyen az a levél, amit tanácsadó céghez küld el a jelölt. Ebben az esetben azonban megírható, ha a kiírt álláson kívül más terület is érdekli a jelöltet. Például egy eddig a bankszektorban dolgozó marketingvezető jelezte, hogy szívesen venne marketinges ajánlatokat egyéb szolgáltatási területekről is, és a váltási szándék jelzése sikert hozott neki. A vállalatokhoz közvetlenül küldött önéletrajzok mellé érdemes részletesen írni a megpályázott álláshoz szükséges készségekről és releváns tapasztalatokról. Az elért munkahelyi eredmények feltüntetése, a jövőbeni célok megfogalmazása viszont egyaránt fontos üzenet lehet a vállalat és a tanácsadó cég számára.
