MIÉRT TILTAKOZTAK AZ IPARI FOGYASZTÓK?

A 2005. február 1-jétől bekövetkezett villamosenergia-tarifa áremelése az egyes fogyasztói csoportokat nagyon különböző mértékben, de összességében indokolatlanul hátrányosan érintette. Ez a következtetés, már a tarifaemelés minisztériumi (GKM) bejelentéséből is levonható volt, amikor az ipari fogyasztók részére az infláció mértékét jelentősen meghaladó, átlagos 12%-os árnövekedést jelentettek be. A kialakult helyzet ennél súlyosabb! Egyes árszabások, díjtételek 22,30%-kal, illetve 40%-kal is emelkedtek!

Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) megalakulásától kezdődően aktív szerepet tölt be a hazai villamosenergia, a földgáz- és a CO2-kereskedelem szabályozások kialakításában, széles körű véleményezéssel, különböző fórumokon a nézetek ütköztetésével és a fogyasztók felkészülésének biztosításával. Ezen érdekvédelmi, -képviseleti tevékenység részeként adjuk közre a villamosenergia-tarifa változásával kapcsolatosan elkészített felmérésünk és számításaink eredményét. Kérdéseket vetünk fel, javaslatot teszünk annak érdekében, hogy a jövőben ne lehessen az ipari fogyasztók hátrányára, az egyeztetési kötelezettség betartása nélkül az indokolt mértéket meghaladó, versenyhátrányt jelentő, diszkriminatív áremelést végrehajtani.

Hatásvizsgálatunkat a fogyasztók megkérdezése, önköltségszámításaik és egy fogyasztói modellrendszer alapján elvégzett költségváltozás-számítás felhasználásával készítettük. A hatásvizsgálat célja, bemutatni, hogy a GKM által bejelentett fogyasztói energiaár-emelés a valóságban mit jelent a közüzemi és a versenypiacra kilépett fogyasztók különböző - feszültségszint, kihasználtság és tarifatípus - kategóriáinál.

A villamosenergiaár-változás vizsgálata előtt szükség van a tarifakialakítás folyamatára való visszatekintésre. Az 1994. évi villamosenergia-törvény 55. §-a határozta meg azt, hogy a villamos energia árának mire kell fedezetet nyújtania. A költségokozás, költségviselés elve alapján számolva az új tarifarendszer 1999-ben került bevezetésre, amely már költségarányos volt, és elvileg nem eredményezett keresztfinanszírozást. A közüzemi árak alakulását a Magyar Energia Hivatal költség-felülvizsgálatai és az árszabályozási rendszer együttesen határozzák meg azóta is. A villamosenergiapiac-nyitás szempontjából a rendszerhasználati tarifarendszer 2003 január 1-jétől történt bevezetésének nagy jelentősége van, mivel ez a tarifa hosszú távon megmarad a hatósági ármegállapítás körében. A rendszerhasználati tarifa elmúlt két év alatt bekövetkezett változásait vizsgálni kell, beleértve a 2005 február 1-jétől megvalósult áremelést is, ugyanis ma már több mint 1000 fogyasztó a hazai villamosenergia-értékesítés 25%-át a versenypiacról vásárolja.

A kérdés, amit elemzésünk előtt fel kell tennünk:

Mi az árváltozás valóságos mértéke az egyes fogyasztókra nézve?

A közüzemi árváltozás mértékének meghatározásához, valóságos fogyasztói szerződéseken és az éves villamosenergia-vásárlási jellemzőkön alapuló, a három feszültségszintre külön-külön, alacsony, közepes és magas kihasználtsági jellemző fogyasztói modelleket képeztünk. A modellparaméterek a jellemző csatlakozási teljesítmény (Pl), csúcskihasználási óraszám (Tcs), a csúcs (Wcs) és csúcson kívüli (Wcsk) fogyasztás részaránya. A vizsgálathoz a 7-8/2005.(I. 21.) GKM-rendeleteit, valamint a MEH honlapján (www.eh.gov.hu) közétett struktúra és árváltozás jellemzőket használtuk fel.

Nem háztartási fogyasztók közüzemi villamosenergiaár-változása 2005. február 1-jétől (az energiaadó és a kiegészítő díjtételek nélkül)

Feszültségszint Teljesítménydíjas Alapdíjas

- Nagyfeszültség 21-22% 9,5-9,9%

- Középfeszültség 15-15,5% 8,5-8,7%

- Kisfeszültség 14-17% 9,9-10%

MEH által közzétett 16% 6 %

A bekövetkezett tarifaváltozás számait elemezve a következő kérdések merülnek fel:

- A hivatalosan bejelentett 12%-os árváltozást hogyan kell értelmezni, miért kiugróan magas a leginkább teljesítménygazdálkodáshoz kötött nagyfeszültségű teljesítménydíjas árszabások árnövekedése?

- Mi az indoka az infláció mértékét jelentősen meghaladó áremelésnek?

- Miért van szükség a végrehajtott áremelésnél a belső arányok jelentős változtatására, nem fog-e ez keresztfinanszírozást eredményezni?

Ezekre a kérdésekre korábban, a tarifaváltoztatási döntés előtt kellett volna a fogyasztók képviseleteinek választ kapniuk, amire az 1997. évi CLV. törvény 45 § (2). pontja árhatósági kötelezettséget ír elő, miszerint: "Az árhatóság köteles a hatósági ár megállapítását, a hatósági ár mértékének kialakítását megelőzően a társadalmi szervezetek véleményét kiérni". Az áregyeztetési kötelezettség elmaradása, a bejelentett árváltozási mértékek és a végfogyasztókra elvégzett számítások eredményei között jelentkező hátrányos eltérések együttesen azt húzzák alá, hogy az ipari fogyasztók érdekeit erőteljesen kell képviselni, mert ezzel az áremeléssel a versenyképességük indokolatlanul és jelentősen csökkent!

Elsősorban azok az ipari fogyasztók energiaárai emelkedtek 15-22% mértékben, amelyek nagyfeszültségről vételeznek, folyamatos termeléssel, magas kihasználtsággal a legkisebb költséget okozzák. Ugyanakkor azok a fogyasztók, amelyek a legnagyobb költséget okozzák a villamosenergia-rendszernek, azoknak 12%-nál alacsonyabb volt az áremelésük.

A tarifaváltásról szóló tájékoztatókból indokolatlanul maradt ki, a rendszerhasználati díj változására vonatkozó információ, pedig ma már ez a villamosenergia-költségek több mint 25%-át teszi ki. A fogyasztók által végzett számítások és a modellvizsgálati eredmények is a közüzemi árváltozáshoz hasonló anomáliákra, a fogyasztókra nézve hátrányos helyzetre mutatnak rá.

A közüzemihez hasonlóan fordított - költség-okozati elvet sértően - arányban (mértékben) történt a rendszerhasználati díjak emelése is, amely a szabadpiacról vásárló ipari fogyasztókat sújtja.

Magyarország EU-csatlakozásából következően előkészítés alatt áll a hatályos Villamos Energia Törvény (2001. évi CX. Tv.) módosítása. A módosítás az Európai Parlament és tanács 2003/54/Ek irányelvben megfogalmazottakhoz kell, hogy igazodjon. A rendszerhasználati díjrendszer szempontjából figyelemreméltóak az irányelvben található elvi előírások:

6. pont: A verseny működéséhez megkülönböztetéstől mentes, átlátható és méltányos díjazású hálózati hozzáférésre van szükség.

13. pont: További intézkedéseket kell tenni a hálózati hozzáférés átlátható és megkülönböztetéstől mentes tarifáinak biztosítása érdekében. Ezek a tarifák minden rendszerhasználóra megkülönböztetéstől mentesen alkalmazandók.

Könnyen levonhatjuk azt a következtetést 2005. február 1-jétől végrehajtott rendszerhasználati tarifaemelés folyamatából, hogy nem csak az ipari fogyasztókra nézve, a 2003/54/EK-direktíva rendszerhasználatra vonatkozó alapvető előírásai - átláthatóság és diszkrimináció-mentesség - nem érvényesülnek.

A rendszerhasználati díj áralakulása 2003. január 1-jétől önmagában is megkérdőjelezhető, vajon mi indokolja, az inflációt jelentősen meghaladó, a 30%-ot elérő áremelést. Megfelelő volt-e az előkészítés? A magyarországi rendszerhasználati díj mértéke nemzetközi összehasonlításban hogyan minősíthető most?

Az IEF által képviselt ipari fogyasztók közül a rendszerhasználati díj változásának mértéke a 120 kV-os feszültségszintről vételező vegyipari cégre nézve 19 %-os költségnövekedést eredményez. Ez a hatás versenypiacra termelő ipari nagyfogyasztó esetében nem tervezhető, az inflációt meghaladó árnövekedés a vevőkre nem hárítható át. Hasonló a hatása a csomagolópapír-gyárnál jelentkező költségnövekedésnek, ahol nagyfeszültségen 18,97%, középfeszültségen 13,6 % a rendszerhasználati díjnövekedés számított mértéke, ez az európai energiafogyasztókhoz viszonyítva versenyhátrányt jelent a piacon.

A képzett fogyasztói modellt felhasználva elvégeztük a rendszerhasználati díj változásának számítását, hasonlóan mint a közüzemi árváltozás vizsgálatánál, feszültségszintenként és különböző kihasználtsággal vételező fogyasztókra nézve. A táblázatban összefoglalt eredmények ebben a körben is kérdéseket vetnek fel. Indokolt-e, ha igen, mi az indoka az inflációt meghaladó mértékű áremelésnek? Két évvel a rendszerhasználati tarifarendszer bevezetése után mi magyarázza a differenciált, a belső ár arányokat változtató, a magasabb feszültségszintről vételező fogyasztókat hátrányosan érintő áremelést?

A rendszerhasználati díj változása 2005. február 1-jétől

Feszültségszint Változás mértéke (2005/2004)

- Nagyfeszültség 18,5-19%

- Nagy/középfeszültség tr. gy.s. 14-17%

- Középfeszültség 13-13,3%

- Kisfeszültség 11,4-12,5%

MEH által közzétett 13,4

A rendszerhasználati díjváltoztatás mértéke hasonló hatású, mint a közüzemi árváltozás esetében, a tervezést teszi kiszámíthatatlanná, a belső struktúrát módosítja, rontja felhasználók a versenyképességét. A termelő ipari üzemek egy része arra kényszerül(het), hogy elvigyék ipari üzemüket más országba, az indokolatlanul magas villamosenergia- és földgázköltségek miatt.

A magyar gazdaság gyorsabb fejlődéséhez az ipari cégek versenyképességének növelése szükséges, amely a kormánynak is célja. A februári villamosenergia-ipari tarifáinak emeléséről megállapíthatjuk, hogy azok rontják a hazai ipar versenyképességét a nemzetközi piacokon.

A fogyasztók által elvégzett költséghatás-számítások és a MEH által közreadott tarifaváltozási jellemzők közötti jelentős eltérések a rendszerhasználat esetében is aláhúzzák az egységes fogyasztóiár-vizsgálati modell alkalmazásának szükségességét.

A földgáz közüzemi árainál és a rendszerhasználati díjainál hasonló, de súlyosabb problémák vannak, melyet jelenleg vizsgálunk.

A hatósági közüzemi és rendszerhasználati tarifa-előkészítés folyamatával, a fogyasztókra nézve indokolatlan és hátrányos változtatásával kapcsolatosan az IEF, az ipari fogyasztók versenyképességének biztosítása érdekében, az 1997. évi CLV. tv.-ben biztosított jogosultság alapján a következő álláspontot alakította ki, tesz javaslatot:

1. Megkerülhetetlennek minősíti a 2005. február 1-jétől bevezetett közüzemi és rendszerhasználati tarifaváltoztatás felülvizsgálatát, a villamosenergiaár-emelésének inflációt meghaladó mértéke és az ipari fogyasztókat hátrányosan érintő keresztfinanszírozást kiváltó strukturális hatása miatt. Javasolja az IEF a tarifarendeletek felülvizsgálatát, és ez alapján 2005. év közbeni (július 1-jétől) módosítását, az előkészítésnél a fogyasztó képviseleti szervezetek bevonásával, a fogyasztóvédelmi törvény betartásával.

2. A tarifaváltozások jövőbeli, azonos feltételeken alapuló értékeléshez javasolja az IEF az egységes, a nemzetközi összehasonlítás feltételét is biztosító fogyasztóiár -vizsgálati modell rendszer bevezetését, ami alkalmas arra, hogy fogyasztói képviseletek az árváltoztatások hatásvizsgálatát azonos feltételek mellett végezhessék el, és kerüljön rögzítésre a tarifaváltoztatások eljárásrendje.