Elmaradt a beszámítás

A kártérítés a károsodás bekövetkeztével nyomban esedékessé válik: e követelés lejártának nem előfeltétele sem a számlakibocsátás, sem a kötelezett írásbeli felszólítása – hangsúlyozta a Győri Ítélőtábla a következő perben.

A jogvita amiatt indult, mert a felperes cég, amely különféle dekorációs anyagokat értékesített az alperesnek, nem kapta meg szállítmánya ellenértékét, több mint 30 ezer eurót. Bírósághoz fordult. Az alperes viszont arra kérte a bíróságot, tartozásába számítsa be egy másik szállítmány szerinte hibás felperesi teljesítéséből eredő kártérítési igényét. A bíróság a keresetnek megfelelően elmarasztalta az alperest, és kötelezte a 30 ezer euró és kamatainak megfizetésére. Az alperesi igényt viszont elutasította, mondván, követeléséről számlát nem állított ki, és a teljesítésre a felperest egyéb módon nem szólította fel.

Az alperes cég fellebbezett, és az ítélőtábla alaposnak találta beadványát. Először is rámutatott, a beszámítani kívánt ellenkövetelés alapját képező – pontosan nem tisztázott tartalmú – jogviszonyban cseh és magyar honosságú gazdálkodó szervezetek szerepelnek. Így a perben mindenekelőtt azt kellett volna megállapítani, hogy az adott jogviszonyra mely állam jogát kell alkalmazni. E vonatkozásban irányadó a cseh– magyar jogsegélyegyezmény, miszerint elsősorban a felek választanak jogot. Ha ez nem történt meg, annak a félnek a joga alkalmazandó, amelynek területén a szerződést megkötötték. A rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, a szerződés hol jött létre. Az elsőfokú bíróság automatikusan a Ptk.-t alkalmazta, de azt is rosszul értelmezte. A kártérítés ugyanis – a szerződésszegéssel okozott károk esetén is – a károsodás bekövetkeztével nyomban esedékessé válik. E követelés lejártának sem a számlakibocsátás, sem a kötelezett előzetes írásbeli felszólítása nem feltétele. Ugyancsak nem az a beszámítási nyilatkozat: a követelés nem annak megtételével válik esedékessé. Az alperes igénye tehát beszámításra alkalmas, és azt – ha egyáltalán a magyar jog az irányadó – érdemben kellett volna vizsgálni.

Mivel mindezeket a kérdéseket nem vizsgálta a bíróság, a Győri Ítélőtábla újabb tárgyalásra és határozathozatalra kötelezte a beszámítási kifogás tekintetében. KK

- a 2009. évi havi keresetkiegészítés forrásigényéről (MK 2009/5. sz.)

- a 2009. évi havi keresetkiegészítés forrásigényéről (MK 2009/5. sz.) -->