Még mielőtt elkezdhette volna Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató a csoport teljesítményét részletező beszámolóját az egyik kisrészvényes kifejezte aggodalmát, hogy ezúttal használható hangfelvétel készül-e a közgyűlésről nem úgy, mint tavaly. Megnyugtatták, hogy erre a feladatra is felkészültek.
Első napirendi pontként a csoport első számú vezetője részletezte a tavalyi teljesítményt, felhívta a figyelmet arra, hogy már a múlt év sem volt könnyű, annak ellenére, hogy a válság csak az év végén jelent meg. A távközlési piacon nagy a verseny itthon és a társaság külföldi érdekeltségeinek a piacán is.
Kifejtette, hogy 2008 volt az első teljes év a társaság üzleti szegmens alapú átszervezése után, s jelezte az átláthatóbb vállalati szervezet nyomán már érezhető a hatékonyság javulása. Eredményesnek minősítette a márkastruktúra egyszerűsítését, ezen belül a T-Home márka őszi bevezetését.
Megerősítette, hogy az idén 300 fő elbocsátását tervezik, ami erre az évre 1,8 milliárd forint megtakarítást jelent. Beszámolójából megtudható volt, hogy áprilistól átlagosan 5,6 százalékkal növekszik a csoport alkalmazottainak a fizetése, szemben az egy évvel korábbi 5,5 százalékkal.
Az idei kilátásokkal kapcsolatban Christopher Mattheisen a válság miatt 1 százalékos bevétel, és 1-2 százalékos EBITDA csökkenéssel számol, de nem vág vissza a beruházásokra szánt keretből.
Ezt követően záporoztak két kisrészvényes kérdései, amelyek főként a Magyar Telekomnál feltárt gyanús szerződések ügyében immár három éve húzódó vizsgálat tetemes költségeivel kapcsolatosak voltak. Az egyik kisrészvényes a tavalyi 5,4 milliárd forintos költség kapcsán kiszámította, hogy ezért az összegért az ügyben vizsgálódó White&Case 700 dolláros óradíj mellett több, mint 38 ezer órányi munkát számolt fel, amit túl soknak tartott.
A Magyar Telekom vezető jogtanácsosa válaszában kifejtette, hogy a vizsgálat költségei nemcsak az amerikai ügyvédi irodának fizetett összegeket tartalmazzák, hanem minden az ügyben vizsgálódó szervezetét, beleértve az érintett macedón és montenegroi hatóságoknak kifizetetteket is.
A kérdések között felvetődött azon vezetők felelősségének a kérdése is, akik ezen összegek kifizetését jóváhagyták. Egy másik kisrészvényes megkérdezte, nem tartja-e etikátlannak a csoport könyvvizsgálója a PricewaterhouseCoopers(PWC), hogy az ügy kirobbanása óta is auditora maradt a Magyar Telekomnak és évről-évre többszáz millió forinttal többet számláz a munkájáért. A PWC a felvetésekre nemleges választ adott.
A vizsgálat fogságában
Eddig összesen 10 szerződést találtak gyanúsnak mintegy 3,7 milliárd forintnak megfelelő összegben a Magyar Telekom Nyrt.-nél 2006. óta vizsgálódó amerikai White & Case LLP jogi iroda szakértői. Ezekkel összefüggésben a távközlési csoport eddig 16,7 milliárd forintot fizetett ki a jogi iroda mellett az ügybe bevont egyéb szervezeteknek szakértőknek.
A Magyar Telekom csoportnál először a 2005. évi pénzügyi jelentés auditálásakor bukkant a könyvvizsgáló PricewaterhouseCoopers a montenegrói leányvállalattal összefüggő két gyanús megállapodásra, amelynek nyomán 2006-ban elindult a vizsgálat. Az eljárás alatt további két ottani tisztázatlan kontraktus került elő.
A négy szerződés együttvéve közel 2 milliárd forint értékű kifizetésről szólt. Még abban az évben a független vizsgálók a társaság macedón leányvállalatainál is beazonosítottak további hat összesen 6,7 millió eurónyi - akkori árfolyamon átszámítva 1,7 milliárd forintnyi - gyanús szerződést.
Az ügyvédi iroda helyzetjelentésében kiemeli: ezeknél nyert bizonyítást, hogy a Magyar Telekom és/vagy leányvállalatai 2004–06 között egy Cipruson bejegyzett társasággal törvénytelen szerződést kötöttek tanácsadói, marketing- és lobbitevékenységre. Az eljárások miatt a Magyar Telekom késett a 2005. évi pénzügyi jelentésének a véglegesítésével, elmulasztott több az amerikai és a budapesti tőzsdei jelenléttel összefüggő határidőt. A késések miatt a társaságot ez idáig 13 millió forintra bírságolták.
A gyanús szerződésekkel kapcsolatban a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is vizsgálódott 2007-2008 között, az eljárást tavaly májusban bűncselekmény hiányában megszüntette. Ez év márciusának a végén azonban ismét indult egy NNI nyomozás ezúttal azonban a gyanús szerződések vizsgálatára kifizetett tetemes összegek miatt. Kérdésünkre az NNI-nél a nyomozás érdekeire tekintettel csak annyit árultak el: az ügyben feljelentéskiegészítést követően március 23-án indították a vizsgálatot, egyelőre ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés gyanújával.
A Magyar Telekomnál folyó vizsgálatnak személyi következményei is voltak; a csoport korábbi menedzsmentje több vezetőt is felmentett mind az anyacégnél, mind az érintett leányvállalatoknál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.