Már az orvos végzettségű egészségügyi minisztert is csábította a Magyar Orvosi Kamara (MOK), hogy vállaljon munkát angol vagy svéd kórházban, ám Székely Tamás nem állt kötélnek.
Inkorrektnek tartja, hogy a MOK segédkezet ad a magyar doktorok külföldi munkavállalásához. A kamara nem tartja etikátlannak, hogy levélben tájékoztatja a tagságát a külföldi munkavállalási lehetőségekről, azt véli inkorrektnek, hogy a politika egy évtizede elengedi a füle mellett: rendbe kell tenni az orvosi fizetéseket és munkakörülményeket, mert eltávoznak a doktorok.
A kórházszövetség szerint 2000-2500 szakorvos hiányzik a kórházakból, nagy a regionális különbség. A Semmelweis Egyetem menedzserképzőjének a kutatásából kiderül: a fiatal rezidensek kétharmada vállalna munkát külföldön. A maradók érzelmi okokra, s nem a hazai gyógyításra hivatkoznak.
„A köztestület közel egy évtizede küzd azért, hogy az orvosok itthon maradjanak, ezért dolgozta ki 2002-ben az életpályamodellt” – magyarázza a főtitkár.
„E szerint a kezdő szakorvos (az egyetem elvégzése után öt év szükséges az első szakvizsga letételéhez) nettó bére 215 909, a béreket terhelő járulékokkal együtt 600 ezer forint lett volna. S mivel az éves növekményt 3,3 százalékra tervezték, így például a 15 évi gyakorlatot szerzett doktor bruttó bére 803 626, a negyven éve dolgozóé 1,809 millió forint lett volna. A bevezetését 2004-re javasolta a MOK, megvalósulásával az EU-átlag 50 százalékát érték volna el” – mondta Gyenes Géza. „Ám az életpályamodellből semmi sem lett, ehelyett jelenleg a kezdő orvosi fizetés bruttó 136 ezer, míg a kezdő szakorvosi bruttó 153 ezer forint” – tette hozzá.
