BUX 39,847.43
-4.02%
BUMIX 3,820.89
-2.14%
CETOP20 1,966.33
0.00%
OTP 9,450
-3.69%
KPACK 3,100
0.00%
-1.82%
-4.35%
+0.85%
-3.80%
ZWACK 17,650
0.00%
-1.96%
ANY 1,610
-1.23%
RABA 1,125
-3.02%
-2.69%
-5.19%
-2.00%
-0.91%
-1.64%
-1.36%
-1.25%
0.00%
-1.79%
OTT1 149.2
0.00%
-2.44%
MOL 2,570
-6.75%
-0.91%
ALTEO 2,250
-3.85%
0.00%
-3.22%
EHEP 1,600
-5.33%
0.00%
-4.94%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.23%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-4.31%
-0.38%
-4.68%
-2.60%
-1.58%
-1.83%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,520
-5.88%
+2.10%
NAP 1,150
-4.64%
-15.15%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

"Ne az áruházláncokat hibáztassák a tönkrement termelők"

Miután a köztársasági elnök visszaadta megfontolásra, ősszel újra a parlament elé került az élelmiszer-termékpálya törvény, amely elrettentőbb szankciók alkalmazásával újabb hatóságot vonna be a kereskedők megregulázásába – írja a Világgazdaságban a GVH szakértője.

A törvény – többek között – nagyságtól függetlenül számos tisztességtelen magatartást megtiltana az élelmiszer-kereskedelemben részt vevőknek, aszimmetrikus alkuhelyzetté nyilvánítva minden beszállító és kereskedő közötti viszonyt – véli Torjákné Amberger Teréz.

Emellett árszabályozó rendelkezést is tartalmaz, amikor a kereskedő által a beszállítónak nyújtott szolgáltatások összértékét a beszerzési ár 3 százalékában maximálja, és különféle élelmiszertermékek esetén más-más fizetési határidőket állapít meg.

Az ellenőrzési hatáskört a mezőgazdasági szakigazgatási szervekhez helyezi úgy, hogy az ellenőröknek – előzetes bírói engedély nélkül is – lehetővé teszi a házkutatást. Minden jogsértés esetén pénzbírság kiszabását rendeli el, minimális összeget is meghatározva oly módon, hogy az első alkalommal százezer, második alkalommal viszont már félmillió forint.

A kereskedelmi láncok ellen leggyakrabban felhozott érv, hogy az értékesítés során túl nagy, „tisztességtelen” haszonra tesznek szert, s „monopolhelyzetük” révén olyan alacsony beszerzési árakat szabnak meg, amelyek tönkreteszik a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart. Ez a vád leggyakrabban több kiskereskedelmi lánc ellen hangzik el, ami eleve kizárja azt, hogy ezek a vállalatok monopóliumok lennének, továbbá azt is, hogy sok termelőt tudnának egymás ellen kijátszani.

Semmi jel nem utal arra, hogy a termelők tömegei mentek volna tönkre a kereskedők „túlzott profitéhsége” miatt, ezáltal veszélybe sodorva a fogyasztók ellátását. A termelők egy része valóban tönkremegy a versenyben, más termelők azonban örömmel átveszik a helyüket, s így tartós hiány nem alakul ki. Mintha működne a piac önszabályozó, láthatatlan keze.

A kiszelektálódott vagy annak veszélyét észlelő termelő ilyenkor a vele közvetlen kapcsolatban álló kereskedőt hibáztatja, miközben valójában a saját termékeinek piacán, a versenytársaival folytatott küzdelemben bukott el.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek