BUX 42,896.59
+2.36%
BUMIX 3,980.35
+0.50%
CETOP20 1,992.63
+1.63%
OTP 10,775
+1.84%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+3.46%
+0.56%
+0.20%
ZWACK 17,450
-0.29%
0.00%
ANY 1,640
0.00%
RABA 1,165
0.00%
+3.56%
0.00%
0.00%
+0.46%
OPUS 194.2
+0.52%
+5.88%
-0.61%
0.00%
+5.87%
OTT1 149.2
0.00%
+3.05%
MOL 2,870
+1.27%
-0.75%
ALTEO 2,380
-0.42%
0.00%
+3.83%
EHEP 1,465
-10.94%
-0.70%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.11%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
+0.37%
+3.45%
0.00%
-0.31%
+10.71%
GOPD 12,700
+40.80%
OXOTH 3,740
+1.08%
+0.45%
NAP 1,228
+0.16%
+22.22%
-0.96%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

A válság elhúzódását várják

Óriási veszteségeket szenvedtek el az idén az építőanyag-gyártók, a válságos helyzetben lévő építőipar számos iparágat rántott magával. Ebben az évben az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) becslése szerint 1800 milliárd forint körül várható az országos építési-szerelési tevékenység, ez összehasonlító áron több mint egyharmadával lenne kisebb, mint az ágazat „utolsó jó évének” számító 2006-ban. Mindezt tudva nem csoda, hogy mélypontra kerültek az építőanyag-eladások; erről tanúskodik a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség (MÉASZ) által – az MTI felkérésére – készített felmérés is, amely szerint egyedül a síküveggyártás maradt változatlan, és ez is az európai kapacitások beszűkülésével magyarázható.

A magyar tégla- és cserépipar helyzetének válságosra fordulását jelzi, hogy a cseréppiac viszszaesése 2009-ben meghaladta a 25 százalékot, de már 2008-ban is csökkent a piac. Ennél is nehezebb a téglaipar helyzete, amelynek felvevőpiaca szinte kizárólag az újlakás-építés, így a zuhanás terméktípustól függően 30-40 százalék volt – de egyes cégek esetében ennél is nagyobb. Ennek hatására a válság kezdete óta mintegy tíz hazai gyár zárt be véglegesen, és további üzembezárások várhatók, és nemcsak a tégla-, de a cserépszektorban is. A felmérés szerint az ablakgyártás 15-17, a cementipar 20 százalékkal esett vissza.

A valamennyi építőipari tevékenység legfontosabb mutatójaként is aposztrofálható beton- és betonelemgyártás is óriásit zuhant. A Magyar Betonszövetség ügyvezetője, Szilvási András szerint a transzportbeton termelése országosan egyötödével csökkent, ám Budapesten ennél is nagyobb, 35 százalékos a visszaesés. Az előregyártott betonnál összességében 31, a lakossági termékeknél 63,2, a magasépítéshez használt gerendák, födémek, pillérek esetében pedig 62,4 százalékos mínuszt regisztráltak a gyártók és a kereskedők az első három negyedévben. Az útépítési termékek termelése ugyan emelkedett 27,5 százalékkal, ám ennek mértéke az összvolumenben nem számottevő.

Szilvási András összegzése szerint az iparág súlyos megrendeléshiánnyal küzd, elindult az üzemek eladási folyamata. Jellemző, hogy az év folyamán a kecskeméti Mercedes-beruházás volt az egyetlen nagyobb jelentőségű munka, amelyért minden nagyobb gyártó harcol. A pályázatokra egyébként az egész ágazatban a kiélezett verseny jellemző, a résztvevők a túlélés esélyét látják egy-egy projekt elnyerésében. „Ebben a versenyben az ár-érték-jövedelmezőség nem játszik szerepet” – teszi hozzá Szilvási András.

A jövőkép sem túlságosan rózsás, az építési piacon a válság elhúzódására számítanak a szakértők. Az ÉVOSZ megítélése szerint a lakásépítés megélénkülése nem várható, a magasépítés tevékenysége további 4-7 százalékkal csökken, ugyanakkor a mélyépítésé kismértékben bővül. Nyoma sincs annak, hogy beindulnának olyan beruházások, amelyek révén a kapacitás és a kereslet közelíthet egymáshoz, a gyártópotenciál ugyanis ma sokszorosa a szükségesnek. A jelzések szerint 2010-re a szerződésekkel lekötött termelés a szokásosnál kevesebb, s a biztosnak látszó lekötött mennyiségek gyártása is később következik be.

Szilvási András alapvető hibának tartja – s ezzel sokan mások is így vannak az ágazatban –, hogy nem jelentek meg az építőiparban az elvárható mértékben az európai pénzek, holott lehetőség lett volna rá. Szükség lenne (lett volna) egy összefogó, az építésügyre generálisan és felelősen tekintő állami szervezetre, amely képes világos célok mellett ezeket a forrásokat bevonni a hazai beruházásokba.

Az ágazati szakértők úgy látják, az építőipar – és ezáltal az építőanyag-ipar – fellendüléséhez átgondolt és komplex középtávú lakás-, építés- és iparpolitikára, lakástámogatási rendszerre lenne szükség. Több állami és önkormányzati alapberuházás beindítása is fontos lenne, ebben utak, hidak, intézmények építése, csatorna- és egyéb mélyépítések kaphatnak szerepet. Egy hatékony bérlakás-építési programot is szükségesnek látnak. Ugyancsak fontosnak tartanák a minőségi és energiatakarékos építés elterjesztését, az épületfelújítások ösztönzését.

Kedvezőtlen kilátások 2010-re

Az ÉVOSZ prognózisa szerint jó esetben nem mélyül tovább 2010-ben az építőipar válsága. A szövetség nem számít javulásra a finanszírozás területén sem. Az országos építési-szerelési tevékenység értékét – 2006. évi összehasonlítható áron – 1800 milliárd forintra várja jövőre is (tehát az idei évhez képest nem várható növekedés). A foglalkoztatottak száma tovább csökken, és az alkalmazottak átlaglétszáma nem éri majd el a 120 ezer főt.

Az ágazat szervezeti struktúrája nem változik. Negatív tendenciaként számításba kell venni a megszűnő és újonnan piacra lépő szervezetek nagy számát, a magas fluktuációt. Fennmarad az alvó vagy spekulatív szervezetek nagy száma, ezek aránya eléri a működő építési vállalkozások egyötödét.

Az ágazat szervezeti struktúrája nem változik. Negatív tendenciaként számításba kell venni a megszűnő és újonnan piacra lépő szervezetek nagy számát, a magas fluktuációt. Fennmarad az alvó vagy spekulatív szervezetek nagy száma, ezek aránya eléri a működő építési vállalkozások egyötödét. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek