A magyar állam a Malév tőkeemelésében részben készpénzzel, részben pedig apporttal, korábbi adósságok konvertálásával vett részt, így az állam összesen 25,2 milliárd forinttal emelt tőkét a légitársaságban - közölte a Pénzügyminisztérium (PM) szombat hajnalban az MTI-vel, miután péntek éjszaka megszületett a megállapodás arról, hogy a Malév 95 százalékban ismét állami tulajdonba kerül.
A fennmaradó 5 százalékos tulajdonrésszel az AirBridge rendelkezik.
A magyar légitársaság egyik legnagyobb hitelezője a Vnyesekonombank marad, amely így korábbi tulajdonosi szerepvállalását alapvetően hitelezőire változtatta - írta közleményében a PM, hozzátéve, a légitársaság vezérigazgatói tisztét továbbra is Martin Gauss tölti be.
Állam bácsi a zsebébe nyúl - írta tegnapi jegyzetében Gaál Csaba.
A szaktárca emlékeztetett, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. már korábban kezdeményezte a Vnyesekonombankkal szemben a korábban vállalt 32 millió eurós garancia lehívását, és a pénzintézet ennek a kötelezettségének eleget tesz. Szintén a megállapodás része, hogy a Malév viszonylag kedvezőtlen feltételű hiteleit a bank kedvezőbbre, alacsonyabb kamatozásúakra váltja - olvasható a dokumentumban.
Az, hogy az állam többségi tulajdonos lett a Malévban, lehetőséget teremt a társaság stabil pénzügyi működésének megteremtésére, ugyanakkor - írják - folytatni kell a cégnél a már megkezdett erőteljes restrukturálási programot, részint, hogy minél kevesebb adóforintot emésszen fel a társaság pénzügyi megmentése, másrészt, hogy az ne ítélje tiltott állami támogatásnak a magyar állami szerepvállalást.
Az iparági tanácsadó bevonásával folyó program célja, hogy a Malév legkésőbb 2012-re nyereségessé váljon, amelynek érdekében további "kemény lépések" várhatóak a társaság működésében. Így többek között a hálózat átalakítására, további leépítésekre, a szakszervezeti megállapodások és a beszállítói szerződések újratárgyalására kerül sor - közölte a PM.
A pénzügyi tárca közlése szerint a tulajdonosváltás, a Malév helyzetének rendezése egy hosszú tárgyalássorozat eredménye, amelynek során az állam mindvégig az ország érdekeinek érvényesülésére, a nemzeti légitársaság működőképességének fenntartására törekedett úgy, hogy a megállapodás megfeleljen mind a magyar, mind az uniós jogszabályoknak.
A Malév többségi állami tulajdonba kerüléséről szóló megállapodást Oszkó Péter pénzügyminiszter, az orosz Vnyesekonombank, a légitársaság korábbi fő tulajdonosa az AirBridge Zrt., a Malév Zrt. és az MNV Zrt. képviselői írták alá.
A Malév privatizációinak, tőkehelyzetének hátteréről a következő oldalon olvashat
Az már 1992-ben is világos volt, hogy az állami vállalat részvénytársasággá alakításakor nem kapott elegendő tőkét. A 100 százalékban állami tulajdonú Malév Rt. 5 milliárd forint jegyzett tőkével és 10,191 milliárd forint saját tőkével alakult át 1992 júliusában. Az átalakuláskor a könyveiben 12,5 milliárd forint banki kölcsön szerepelt. Rögtön az első tört üzleti évben 247 millió forint üzemi szintű veszteséget könyvelt el a légitársaság, míg az előző, az 1991. évet a Malév még 2,094 milliárd forint adózott nyereséggel zárt.
A támogatások első, publikusan nem számszerűsített szakasza a két, összesen 120 millió dollárba kerülő Boeing 767-es repülőgép megvásárlásához kapcsolódott. Az 1993-ban megvásárolt két Boeing 767-es off-shore cégbe vitele lényegében veszteségcsökkentő lépés volt. A hosszú távú járatok üzemeltetésére alkalmas két repülőgép tulajdonjogának átadása a Malév 100 százalékos tulajdonában lévő és a Kajmán-szigeteken bejegyzett Malco LLC.-nek egyrészt mérsékelte az importterheket, másrészt ezzel el lehetett kerülni a nem realizált devizaárfolyam veszteséget - magyarázták akkor a Malév vezetői.
A Boeing 767-esek 1993 májusában érkeztek meg, amikor a Malév már túl volt az első privatizáción. Az olasz Alitalia-Simest 35 százalék tulajdoni hányadot vásárolt meg 77 millió dollárért 1992 decemberében. Az olasz érdekeltségbe került Malév 1993-ban 866 millió, 1994-ben pedig 1,173 milliárd forint üzemi szintű veszteséget szenvedett el. Az üzemi szintű eredményt a társaság 1995-től nem közölte. Abban az évben a Malévnak 201 millió forint, 1996-ban pedig 438 millió volt az adózás előtti nyeresége.
Az Alitalia végül - a pénzügyi nehézségei és az európai uniós szabályok miatt - 1997 novemberében a Malév eladásáról döntött. Az 1997. évet 2,515 milliárd forint vesztséggel zárta a Malév. Akkor a jegyzett tőkéje 7,69 milliárd forint, a saját tőkéje pedig 15,283 milliárd forint volt, és a könyveiben 14,245 milliárd forint kötelezettség szerepelt.
A Malév privatizációs szerződését annak idején visszavásárlási garanciával kötötték meg, ami csak egy később nyilvánosságra került titkos kormányhatározatból derült ki. Az, hogy miért az OTP és az akkori Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) által alapított Air Invest Kft.-hez került a Malévnek ez a részvénycsomagja és milyen áron, nem derült ki. Akkori sajtóértesülések szerint a két bank cége 65 millió dollárt fizetett a pakettért 1998 elején. Az Air Investnek eladási opciója is volt, aminek alapján 1999 nyarán a 35 százaléknyi visszakerült az állam tulajdonába. Azt, hogy a magyar állam, vagyis az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő mennyit fizetett, az ügyletet bejelentő Járai Zsigmond akkori pénzügyminiszter nem közölte, mindössze azt, hogy az ÁPV halasztott fizetéssel LIBOR plusz 100 bázispont kamattal egyenlíti ki a vételárat. Ezzel megtörtént a Malév visszaállamosítása, és az ÁPV tulajdonrésze 97 százalékra emelkedett, míg három százalék kisbefektetők kezében volt.
Még az állami kivásárlás előtt - 1998 végén - Katona Kálmán akkori közlekedési miniszter úgy becsülte, hogy 80 milliárd forint friss tőkére lenne szükség a Malév versenyképességének megőrzéséhez.
A "visszaállamosításig" nemigen lehetett hallani bármiféle vagyonértékesítésről, de 1999-ben a Malév eladta a helyfoglalási rendszert üzemeltető társaságban lévő teljes részvénycsomagját - több részletben, más időpontokban - amiért az akkori hírek szerint legalább négy milliárd forintot kapott. Abban az évben ezért lett a Malév adózott nyeresége 4,98 milliárd forint, miközben üzemi szinten a veszteség elérte a 3,88 milliárd forintot.
A Malév vesztesége 2000-ben már elérte a 9,35 milliárd forintot. Ezt követően, kezdődött meg a légitársaság tételes, összegszerű állami támogatása. Kormánydöntés alapján 2001 áprilisában, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 20 milliárd forint, devizában denominált hitelkeretére állami kezességet vállalt a kormány, és felhatalmazást kapott az ÁPV-t arra, hogy három milliárd forint tulajdonosi hitelt folyósítson a Malév számára.
A kormány 2001 szeptemberében 9,2 milliárd forint tőkejuttatásról döntött, amiből 4 milliárd forint a jegyzett tőke emelését szolgálta, a többi tőketartalékba került. Így lett a Malév jegyzett tőkéje 11,6 milliárd forint.
A Malév listaáron 750 millió dollár értékben 18 darab Boeing 737-est lízingel, míg a négy Bombardier a Malév tulajdonába került. Ehhez az ügylethez az Európai Beruházási Bank (EIB) 40 millió euró hitelt adott, amelyre a magyar állam garanciát vállalt.
Az újabb - ezúttal 10 milliárd forint - tőkejuttatásról 2003 decemberében született kormányhatározat. Ebből az összegből három milliárd forintot bizonyos feltételekhez kötöttek, amit a Malév menedzsmentje a megadott határidőig, 2004 augusztusáig nem teljesített, így "csak" hét milliárd forintot kapott meg. A 11,6 milliárd forint jegyzett tőkét 118 millió forintra csökkentették a Malév év végén megtartott rendkívüli közgyűlésén, ugyanakkor azonnal 3,5 milliárd forintra emelték a társaság jegyzett tőkéjét. A kilenc milliárd forintból fennmaradó összeget pedig tőketartalékba helyezték, helyreállítva ezzel a saját tőke/jegyzett tőke törvényben meghatározott arányát. Mindenki azt remélte, hogy ez volt az utolsó állami tőkejuttatás.
A Malév tőkehelyzetét 2004 decemberében az eszközök átértékelésével rendezték, miután a saját tőke jóval a 3,5 milliárd forint jegyzett tőke alá esett, mindössze 2,6 milliárd forint volt akkor.
A 2007. február 23-án aláírt privatizációs szerződés alapján a Borisz Abramovics orosz üzletember nevével fémjelzett AirBridge 200 millió forintot fizetett a magyar nemzeti légitársaság 99,95 százalékáért, és összesen legalább 50 millió euró tőkeemelést vállalt.
A megállapodás úgy szólt, hogy az AirBridge 13 milliárd forint projekthitelt 2007. december 31-ig vagy visszafizet, vagy refinanszírozza azt, azaz a mögül kikerül az állami garancia. Az MTI úgy tudja, hogy a privatizációs vállalásból ez teljesült. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 20 milliárd forint államilag garantált hitelének fedezetéül állami vagyonkezelésbe kerültek a Malév bizonyos vagyonelemei a hitel visszafizetéséig. A konstrukció végrehajtására az AirBridge az orosz Vnyesekonombanktól 32 millió eurós bankgaranciát kapott.
A privatizáció során létrehozták a 100 százalékban állami tulajdonú Malév Vagyonkezelő Kft.-t, amely a Magyar Fejlesztési Bank 20 milliárd forintos hitelét átvállalta a Malévtól úgy, hogy ennek fedezete a Malév márkanév, az egy Boeing 767-es repülőgépet birtokló Malco LLC, és a Százhalombatta-Ferihegy közötti kerozinvezeték reptéren kívül eső szakasza, amelyekért a Malév bérleti, illetve használati díjat fizet. A Malév 2008 végéig legalább 600 millió forinttal tartozott már a Malév Vagyonkezelőnek ezekért a díjakért. Akkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) 2,2 millió euró tulajdonosi kölcsönt adott a Malév Vagyonkezelőnek azért, hogy ne kelljen késedelmi kamatot fizetnie az MFB hiteltörlesztésére.
Az AirBridge Zrt. a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségek közül még a részvényeladással egy időben, készpénzben 20 millió euróval megemelte a Malév jegyzett tőkéjét, és a további 30 millió euró tőkejuttatás is megvalósult az orosz Vnyesekonombank garanciavállalásával. Ennek fejében - mint azt Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója 2008 végén az MTI-nek elmondta - az orosz pénzintézet jelzálogot jegyzett be a Malév részvényeire. Ezt nem teljesen a privatizációs szerződéssel összhangban tette, ismerte el Tátrai Miklós, hozzátéve, hogy a jelzálogjog bejegyzésének lehetősége a privatizációs szerződés hiányossága volt. A Malév a múlt év végéig visszafizette az általa felvett állami garanciával nyújtott projekthiteleket, kivéve az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelének egy részét.
