BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Fontos a zöldszempont is

A zöldépületek önálló eszközosztályt jelenthetnek a befektetők számára a jövőben. Ez a summázata az osztrák Union Investment kérésére végzett friss felmérésnek. Az új fejlesztési projekteknél a fenntarthatóság önálló feltételként szerepel majd, de a 220 megkérdezett európai befektetési vezető fele már most is érvényesíti ezt a szempontot. Többségük azonban megjegyezte: Európában egyelőre nem megoldott a fenntarthatósági bizonyítvány (certificate) egyértelmű kritériumrendszerének tökéletesítése, folyamatos karbantartása.

Ráerősít minderre a napokban közölt Skanska Office Index. E szerint megfontoltak és egyre környezettudatosabbak az irodaválasztás előtt álló magyar vállalatok. Tavaly ősszel három országban vizsgálták az irodapiac helyzetét. A GfK kutatásán alapuló, Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon elvégzett felmérésből kiolvasható, hogy a válaszadók 83 százaléka tesz lépéseket a környezeti hatások csökkentésére. A skandináv társaságnak ez már a harmadik egymás utáni évben elvégzett kutatása, így lassan valamiféle trendet is felrajzolhat ezen a téren.

„A magyar válaszadók többsége úgy gondolja, a pénzügyi szempontok a leglényegesebbek az új iroda kiválasztásánál. Ugyanakkor látható, hogy a környezettudatosság egyre fontosabb a cégek számára” – mondta Andreas Lindelöf, a Skanska Property Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A GfK által végzett telefonos közvélemény-kutatás során országonként 200 céget kerestek meg Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon. A korábbi évek 50 fő vagy 500 négyzetméter minimumlétszám és -terület kritériuma most kibővült a nem kevesebb mint 20 fős dolgozói létszámú, illetve a legalább 200 négyzetméteres irodával rendelkező cégekre. Ennek köszönhetően nagyobb számban vettek részt a kutatásban a kis- és középvállalkozások. A változás nem véletlen, hiszen az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy ezek a cégek nagy szerepet játszhatnak az üresen álló irodaházak feltöltésében. A válaszokat ezúttal is egyértelműen befolyásolták a gazdasági válság negatív hatásai. Míg a 2008-as kutatás során még a magyarországi válaszadók 55 százaléka ítélte saját iparágát fejlődőnek, addig 2009-ben már csak 29 százalékuk vélekedett így. A megkérdezettek 42 százaléka stagnálónak látja jelenleg saját iparágát. Ugyanígy kevesebben nyilatkoztak bizakodóan a dolgozói létszám várható növekedését illetően: a korábbi 34 százalék helyett már csak 25 számol létszámbővüléssel, 14 százalék pedig határozottan csökkenést prognosztizál. A válaszokból az is kiderül, hogy a megkérdezettek 67 százaléka úgy gondolja, ebben az évben is a korábbi irodájában marad. Ugyanakkor azok, akik új

irodát keresnek, egyre nagyobb arányban veszik figyelembe a környezetvédelmi szempontokat.

A környezettudatos ingatlanok jellemzőinek felsorolásánál a válaszadók 85 százaléka úgy véli, a kevesebb energiafelhasználás fontos tényező, a megújuló energiaforrásokat 70, míg a környezetbarát anyagok használatát 61 százalékuk nevezi meg. A felmérésben részt vevők 83 százaléka – 11 százalékkal nagyobb arányban, mint a megelőző évben – tesz lépéseket a környezeti hatások csökkentésére, így szelektíven gyűjtik a hulladékot, energiahatékony világítótesteket használnak, összegyűjtik a használt elemeket. A környezettudatos irodaházakat minősítő programokról viszonylag kevesen értesültek; a megkérdezetteknek mindössze a 11 százaléka hallott eddig az Európai Unió GreenBuilding programjáról, ennek ellenére 27 százalékuk vélekedett úgy, hogy érdekelné őket a környezetvédelmi tanúsítvány megléte az új iroda kiválasztásakor.

Kételyek és bizonytalanságok

Vannak olyan ingatlan-fejlesztői vélemények Magyarországon, hogy az egész zöldminősítési rendszer nem több, mint pótlólagos teher egy olyan tevékenységre, amelyet már minősítés nélkül is sokan végeznek. Egy átlagos méretű (15–20 ezer m2) irodaháznál több tízmillió forint is lehet az az összeg, amelyet elkérnek a minősítő szervezetek.

Arról egyelőre nincs információ, hogy a zöldirodaházaknál a bérlők hajlandók-e azért nagyobb bérleti díjat fizetni, mert van valamiféle zöldminősítés.



Arról egyelőre nincs információ, hogy a zöldirodaházaknál a bérlők hajlandók-e azért nagyobb bérleti díjat fizetni, mert van valamiféle zöldminősítés. Ambiciózus Trigranitos terv A K&H új pesti székhá-zának projektjénél a fejlesztő TriGranit Magyarországon elsőként indította el a projektet LEED minősítési kategóriában. Ez egy a környezettudatossági és fenntarthatósági kritériumok alapján kialakított amerikai rendszer.

Török Árpád vezérigazgató szerint arany fokozatú LEED minősítést akarnak elérni, a megújuló energiaforrások alkalmazásával az energiafelhasználás várhatóan 30-40 százalékkal kisebb lesz, ennek megfelelően csökkennek az üzemeltetési költségek. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek