Cégvilág

Hazánk az élmezőnyben - Sorra hívjuk le az EU pénzeket

Magyarország jól halad a kohéziós politika teljesítésében, felgyorsult a programok végrehajtása – állapította meg 2009-es jelentésében az Európai Bizottság.

 Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy 2010 első harmada végéig várják a magyar közbeszerzési akcióterv bemutatását Brüsszelben, és egyúttal bevált gyakorlatként ajánlják más tagállamok figyelmébe az uniós források felhasználását menedzselő magyar intézményrendszert.
Az Európai Bizottság mérlege szerint Magyarország az első öt tagállam között van az EU által 2007-től 2009 végéig – a Kohéziós Alapból (KA), az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és az Európai Szociális Alapból (ESZA) – kifizetett 920,44 millióval, ez a tagállamok mezőnyében 6,48 százalékos részesedést jelent. Ezt emelte ki Simon László, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) integrációs elnökhelyettese a Brüsszelben lezajlott legutóbbi magyar–EU-egyezteté-sek eredményeiről lapunknak nyilatkozva. Szavaiból kiderült, hogy a megkapott 805,27 millió eurós KA- és ERFA-forrással még előrébb, a harmadik helyen állunk, ugyanakkor az ESZA-kifizetésnél a korábbi hatodik helyről a kilencedikre estünk vissza 2009 decemberében.
A tagállamok közül egyedül Bulgária esetében nincs egyetlen eurónyi lehívás sem, miközben tavaly csaknem 50 százalékkal nőtt az EU részéről teljesített kifizetések összege. A múlt év decemberében realizálta viszont kétéves lehívásai négyötödét Spanyolország, háromnegyedét Csehország, Ausztria és Nagy-Britannia, felét Franciaország, Olaszország és Belgium, illetve negyedét Lengyelország és Németország.
Az Európai Bizottság „rendkívül kielégítőnek” értékelte az egyes operatív programok teljesítésében tavaly észlelt gyorsulást, amely a 2007–13-as keretnél az előirányzatot meghaladó, 62 százalékos abszorpciót eredményezett Magyarország esetében 2009 végére. Elismerően szóltak az EU illetékesei arról is, ahogyan hazánk a kohéziós politikát alkalmazta a gazdasági és pénzügyi válság kedvezőtlen hatásainak kivédésére. A gazdasági talpra állás mellett azonban „fokozottan kell ügyelni a programok hosszú távú céljaira is” – figyelmeztetett.
Külön is érdemes kiemelni, hogy Magyarország tagállami összehasonlításban különösen jó eredményt ért el a nagyprojektjeivel.

A benyújtott 24 támogatási kérelmünk közül 17-et hagytak jóvá az EU illetékesei. Ez a 19 jóváhagyott nagyprojekttel büszkélkedő Románia után a második legjobb eredmény a tagállamok sorában.

Az EU illetékesei újból felhívták a figyelmet arra, hogy a közbeszerzés az operatív programok megbízható irányításának sarkalatos pontja. Ezért is tekintenek nagy várakozással arra, hogy a magyar hatóságok képviselői bemutassák közbeszerzési akciótervüket Brüsszelben. Jónak értékelik az integrált városfejlesztés terén elért eredményeket. Ugyanakkor szorgalmazzák az egyes projekteknél az integráltság fokozott érvényesítését, és már várják hazánk csatlakozását az uniós JESSICA programhoz, amely a városi területek fenntartható fejlesztését támogatja. A leghátrányosabb kistérségek esetében a helyi tudás, együttműködés és partnerség fejlesztését szorgalmazzák, és hangsúlyozzák a roma népesség integrációjának fontosságát egyes kistérségi programoknál.




Új projektek indítása a Közlekedési operatív programban a teljes abszorpció biztosítása érdekében

Az integrált fejlesztés elvének érvényesítése a városfejlesztési projekteknél

A kkv-k támogatását szolgáló Jeremie program egyes elemeinek megerősítése

Fontos a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a helyi tudás, együttműködés és partnerség fejlesztése a romák fokozott bevonásával

Visszajelzés a bizottsági vélemények és ajánlások figyelembevételéről

Forrás: Európai Bizottság -->

ERFA-forrás holland koházió Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Kapcsolódó cikkek