Milyenek a magyarországi döntéshozók – erről készített kutatást a Devise Hungary. Csaknem 450 hazai és külföldi vezetőt kérdeztek meg, ezek fele egyes számú vezető volt. A kutatás visszaigazolta, hogy a vezetők is változnak, a óvatosabbá, kevésbé kockázatvállalóvá tette a döntéshozókat – mondta Dara Péter, a kutatást végző cég ügyvezető igazgatója. A győzelem fontos számukra, de az együttműködésre is szükségük van. Kiderült: az állami szektorban nagyobb az együttműködési hajlandóság, mint a versenyszellem a versenyszférához képest. A válaszadók többsége úgy véli, nem érzelmi, hanem racionális alapon dönt. A recesszióban a külföldi tulajdonban lévő, illetve az állami szférában dolgozó vezetők egyre inkább úgy tapasztalták, hogy a fejük fölött hoztak döntéseket. Érdekesség, hogy a válaszadók mindössze 3 százaléka érezte úgy, hogy ki van égve.

A nyomtatott sajtó már alig játszik szerepet a döntéshozásban, az online média viszont a második helyen áll. A baráti kör véleménye 27 százaléknak fontos, ami azért érdekes, mert egy gazdasági társaság életében nem biztos, hogy a főnök barátainak a véleménye alapján kellene dönteni. A közösségi médiát a hr-esek fele használja, a másik fele tudatosan nem használja annak ellenére sem, hogy bizonyos korosztályt e nélkül elég nehéz elérni. A legtöbben a Facebookot veszik igénybe egyébként.

A válaszadók többsége nem szeret egyedül dönteni. Tízből kilencen kikérik a munkatársaik véleményét, valamivel több mint a felük az objektív adatokat is figyelembe veszi. Ez némileg ellentmond annak, hogy többségük objektívnek, racionálisnak tartja a döntéseit, és nem érzelmi alapon dönt. A vezetők 5 százaléka egyébként úgy nyilatkozott, csak a saját fejére hallgat, senkinek a véleményére nem kíváncsi. A sajtóból szerzett információt mindössze 14-15 százalék használja, ami azért meglepő, mert a jogszabályi változásokról, újdonságokról onnan lehet értesülni, ezek nélkül megalapozott döntéseket hozni nehéz.

A válaszadók döntő többsége úgy érzi, beváltak a döntései, a nemek tekintetében nincs különbség ezen a téren. Van azonban egy olyan 5 százalék, amelyik éppen ellenkezőleg, úgy véli, egyáltalán nem döntött jól, valószínűleg ők azok, akiknek a cégeik csőd közelében állnak. A döntéshozók zöme úgy érzi, van mit fejlesztenie a képességein, főleg a kapcsolatépítés, lobbizás terén szeretnének fejlődni. Emellett a konfliktuskezelés és a stressz kezelése terén szeretnének a legtöbben fejlődni.