MultikihÍvÁsok MagyarorszÁgon

A közvetlen külföldi tÕkebefektetések (FDI) nélkül a bruttó hazai terméknek (GDP) az elmúlt másfél évtizedben tapasztalt évi átlagos 2,5 százalékos növekedése 0,66–0,86 százalékponttal lett volna kisebb, a GDP 9–15, a teljes nemzeti jövedelem (GNI) pedig 15 százalékkal lenne kevesebb a jelenleginél. A témával kapcsolatban a legtöbbször ezt idézik a Századvég Gazdaságkutató tanulmányából, amelyet az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) felkérésére készített.

A Századvég számításai szerint a külföldi tÕke a GDP 75 százalékának megfelelÕ mértékben van jelen, és mintegy 1,4 millió munkahelyet tart fenn Magyarországon. Nemzetközi összehasonlításban egy átlagos nyugat-európai országban ez a mutató

a GDP 30 százaléka körül mozog, a térség államai közül Szlovéniában 20, Lengyelországban 30 százalékos, Csehországban és Szlovákiában pedig a miénkhez hasonló arányú. A Századvég tanulmánya kapcsán elhangzott AmCham-nyilatkozatok ugyanakkor már arra hívták fel a figyelmet, hogy csökken az új befektetÕk érdeklÕdése Magyarország iránt, s mérséklÕdik az itt lévÕk újrabefektetési szándéka is, sÕt, egyes szektorokban megkezdÕdött a tÕkekivonás, amely csak részben magyarázható az újrabefektetési lehetÕségek hiányával.

„Magyarország még mindig vonzó befektetési célpont, az új multik megjelenése mellett egyre inkább jellemzÕ a már letelepedett cégek újrabefektetése, ez hosszabb távon is komoly növekedési potenciált jelent a hazai kis- és középvállalkozásoknak, hiszen a beszállítói láncnak bÕvülnie kell” – ezt már Orodán Krisztián, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) szóvivÕje nyilatkozta lapunknak. Egy friss felmérésük szerint a német cégek 83 százaléka újra befektetne Magyarországon, s összességében az itt letelepedett vállalatok 40 százaléka gondolkodik bÕvítésen. „Nálunk még mindig költséghatékonyabban lehet hozzáadott értékÛ terméket elÕállítani, mint nyugati versenytársainknál, kitÛnÕek az adottságaink, például az infrastrukturális ellátottság terén, az oktatási rendszer pedig jó alapot nyújt az utánpótlás képzésére” – érvelt álláspontja mellett.

„Az újrabefektetési szándék azért is fontos, mert ha megvalósul, akkor gyorsabban bÕvülhet a munkahelyek száma, mint ha egy teljesen új beruházást valósítanának meg” – jegyezte meg a HITA illetékese. Külön is kiemelte a hivatal új kezdeményezését, a Reinvest nevÛ programot, amelynek kifejezett célja

az újrabefektetések növelése, a Magyarországon már jelen lévÕ külföldi vállalatok további fejlesztést, bÕvítést jelentÕ beruházásainak ösztönzése. A Reinvest amellett, hogy a munkahelyteremtés területén segít gyorsabb eredményeket elérni, a hivatal reményei szerint hozzájárulhat ahhoz is, hogy a program révén az elégedett befektetÕk továbbviszik majd Magyarország jó hírét, és így hozzájárulnak az új befektetÕk vonzásához.

A befektetésösztönzésben a HITA kiemelt ágazatként kezeli a biotechnológiát, az informatikát, az elektronikát, az autóipart, valamint a szolgáltató központok létrehozását. Ezek azok az ágazatok, amelyek jelentÕsen hozzájárulnak a magyarországi kis- és közepes vállalkozások fejlesztéséhez és új munkahelyek létrehozásához, ösztönzik a kutatás-fejlesztést, és magas hozzáadott értéket jelentenek. A hivatal tapasztalatai szerint a biotechnológia az egyetlen olyan ágazat Magyarországon, ahol a mikro- és kisvállalkozások nemzetközi szinten is nagyon erÕsek. Nagyon jók az ország pozíciói a szolgáltatóközpontok mÛködtetésében, az informatikában és az elektronikában, ugyanis jól képzettek az itthoni munkavállalók, és ehhez képest még mindig alacsonyak az árak. Az autóiparban az erÕs régiós verseny ellenére a befektetÕk kedvelik Magyarországot, itt a beszállítói programok erÕsítésére fektetnek nagy hangsúlyt.

Beck György,

a Vodafone Magyarország

elnöke

„A magyar gazdaság ma már elképzelhetetlen az idetelepült nemzetközi hátterÛ cégek nélkül, amelyek – például a távközlésben – hosszú távon elkötelezettek e hazának. A legfontosabb feladat: fel kell számolni a különbségeket a magyar és a nemzetközi hátterÛ cégek között, ezt nem a multik lehúzásával, hanem a hazai vállalkozások felzárkóztatásával kell elérni. Évtizedes mulasztása a magyar gazdaságpolitikának, hogy nem ösztönözte eléggé a helyi beszállítók igénybevételét.”

Magyar nyitottság

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára

„Sokat beszélnek manapság a görög válság kapcsán a morális kockázatokról. Görögország szinte teljesen elzárkózott a külföldi mÛködÕ tÕke elÕl, ami nemcsak hogy nem erÕsíti a piaci versenyt, de az államot is elkényelmesíti. Magyarország azért is képes sikerrel megállni a helyét a most tomboló európai válságban, mert az ország nyitott a külföldi befektetÕk elÕtt. A kormány a külföldi nagy- és kisvállalatok letelepedését, valamint az üzleti környezet javítását a jövÕben is további eszközökkel segíti.”

Kell a partnerség

Havas István,

az Ernst & Young vezérigazgatója

„A kérdés inkább az, hogy miképpen tudnánk még többet profitálni a nemzetközi nagyvállalatok hazai mÛködésébÕl. Ehhez az utat a multik és a hazai kisvállalkozások közti partnerség jelenti. A magyar vállalatok külpiacokra lépéséhez a multik beszállítójaként vezet a könnyebb út. Ha Magyarország jó lokáció, akkor a multik is sikeresek.

El kell jutni oda, hogy felismerjük a közös érdekeket és a multikban a kisvállalkozók potenciális felvevÕpiacot, az ország vezetÕi pedig természetes szövetségeseket lássanak.”

Kiszámítható piac

Szendrey Silvia, a Joint Venture Szövetség ügyvezetÕ igazgatója

„Hosszú utat jártunk be 1972 óta, amikor a jogszabályok elsÕ ízben tették lehetÕvé gazdasági társulások alakítását külföldi tÕkerészesedéssel. Ehhez mindig ideális keretet biztosított a JVSZ, miután tagjai közt tud nemzetközi vállalatokat éppúgy, mint magyar és külföldi tulajdonú kkv-kat. Ugyanakkor a jövÕt tekintve a kiszámítható, befektetÕbarát jogi környezetnek, a korszerÛ oktatásnak felbecsülhetetlen szerepe van nemcsak a külföldi befektetÕk, hanem a gazdaság összes szereplÕje számára is.”

MunkahelyteremtÕk

Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese

„A Suzuki Motor Corpo-ration itteni jelenléte mintegy 30000 munkahelyet jelent,

és 1,3 milliárd eurós közvetlen befektetéseivel jelentÕsen hozzájárult a hazai jármÛipari beszállítói háttér fejlÕdéséhez. Az 1989-es beruházási döntéssel csaknem fél évszázados kényszerszünet után újból elindulhatott a személygépkocsi-gyártás Magyarországon. Az idén húszéves cég ez idáig több mint kétmillió autót gyártott, s mintegy 17 magyar munkavállaló sajátíthatta el

a japán munkakultúrát.”

Beck György,

a Vodafone Magyarország

elnöke

„A magyar gazdaság ma már elképzelhetetlen az idetelepült nemzetközi hátterÛ cégek nélkül, amelyek – például a távközlésben – hosszú távon elkötelezettek e hazának. A legfontosabb feladat: fel kell számolni a különbségeket a magyar és a nemzetközi hátterÛ cégek között, ezt nem a multik lehúzásával, hanem a hazai vállalkozások felzárkóztatásával kell elérni. Évtizedes mulasztása a magyar gazdaságpolitikának, hogy nem ösztönözte eléggé a helyi beszállítók igénybevételét.”

Magyar nyitottság

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára

„Sokat beszélnek manapság a görög válság kapcsán a morális kockázatokról. Görögország szinte teljesen elzárkózott a külföldi mÛködÕ tÕke elÕl, ami nemcsak hogy nem erÕsíti a piaci versenyt, de az államot is elkényelmesíti. Magyarország azért is képes sikerrel megállni a helyét a most tomboló európai válságban, mert az ország nyitott a külföldi befektetÕk elÕtt. A kormány a külföldi nagy- és kisvállalatok letelepedését, valamint az üzleti környezet javítását a jövÕben is további eszközökkel segíti.”

Kell a partnerség

Havas István,

az Ernst & Young vezérigazgatója

„A kérdés inkább az, hogy miképpen tudnánk még többet profitálni a nemzetközi nagyvállalatok hazai mÛködésébÕl. Ehhez az utat a multik és a hazai kisvállalkozások közti partnerség jelenti. A magyar vállalatok külpiacokra lépéséhez a multik beszállítójaként vezet a könnyebb út. Ha Magyarország jó lokáció, akkor a multik is sikeresek.

El kell jutni oda, hogy felismerjük a közös érdekeket és a multikban a kisvállalkozók potenciális felvevÕpiacot, az ország vezetÕi pedig természetes szövetségeseket lássanak.”

Kiszámítható piac

Szendrey Silvia, a Joint Venture Szövetség ügyvezetÕ igazgatója

„Hosszú utat jártunk be 1972 óta, amikor a jogszabályok elsÕ ízben tették lehetÕvé gazdasági társulások alakítását külföldi tÕkerészesedéssel. Ehhez mindig ideális keretet biztosított a JVSZ, miután tagjai közt tud nemzetközi vállalatokat éppúgy, mint magyar és külföldi tulajdonú kkv-kat. Ugyanakkor a jövÕt tekintve a kiszámítható, befektetÕbarát jogi környezetnek, a korszerÛ oktatásnak felbecsülhetetlen szerepe van nemcsak a külföldi befektetÕk, hanem a gazdaság összes szereplÕje számára is.”

MunkahelyteremtÕk

Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese

„A Suzuki Motor Corpo-ration itteni jelenléte mintegy 30000 munkahelyet jelent,

és 1,3 milliárd eurós közvetlen befektetéseivel jelentÕsen hozzájárult a hazai jármÛipari beszállítói háttér fejlÕdéséhez. Az 1989-es beruházási döntéssel csaknem fél évszázados kényszerszünet után újból elindulhatott a személygépkocsi-gyártás Magyarországon. Az idén húszéves cég ez idáig több mint kétmillió autót gyártott, s mintegy 17 magyar munkavállaló sajátíthatta el

a japán munkakultúrát.”-->