A választópolgárok 85 százaléka naponta, vagy majdnem minden nap néz tévét. Az ugyanilyen gyakorisággal rádiózók aránya 62, az újságolvasóké 57 százalék. Az internetet a lakosság 40 százaléka használja napi rendszerességgel, ugyanakkor magas azok aránya (42 százalék), akik soha nem kapcsolódnak a világhálóra. Némileg változik a kép, ha azt nézzük, az említett médiatípusokat milyen arányban használják hetente legalább egyszer. A televíziózás ebben a dimenzióban is egyértelmű elsődlegességet élvez (91 százalék), ám az újság (a hetilapok szóba kerülésével) már felzárkózik a második helyre (76 százalék), így megelőzi a rádiót (74 százalék) is.
A heti gyakoriság említésénél tehát zárul az olló a közel azonos befolyással bíró újság-rádió páros és a televízió között, az internet viszont még inkább leszakad „versenytársaitól” (49 százalék). A kutatás nem tett különbséget újság és újság között, vagyis a válaszadó egy pároldalas grátisz lap kézhezvételétől számítva már lapolvasóként szerepelhetett a mintában.
Arányaiban a legfiatalabbak körében sokkal több az aktív internetező (94 százalék), mint az aktív tévénéző (61 százalék), rádióhallgató (49 százalék) vagy újságolvasó (34 százalék). Az aktív televíziózás ezzel szemben leginkább a legidősebbek kedvenc időtöltése. A 60+- os korcsoportban elsöprő mértékű: 93 százalékos a mindennap vagy majdnem minden nap televíziózók aránya.
Leginkább a 30-39 év közöttiek tekinthetők a legkiegyensúlyozottabb, „mindenevő” médiafogyasztóknak; ők mindent és mindenből sokat fogyasztanak. Ennek egyik lehetséges oka, hogy ez a generáció még nem teljesen az internet érában szocializálódott, tagjaihoz közel állnak a tradicionális felületek, ugyanakkor viszonylag fiatalon sajátíthatták el a net használatához elengedhetetlen technológiai alapismereteket, ezért a hagyományos és az új médiát egyaránt szívesen használják.
Ugyanakkor legidősebbek már nem ragaszkodnak annyira a televízióhoz, mint a legfiatalabbak a nethez. A 60 év felettieknek csak 64 százaléka gondolja a tévézést fontosnak és mindössze 22 százalékuk rendkívül fontosnak. Bizonyos értelemben trendfordulót jeleznek azok az adatok, amelyek a 30–49 évesek médiafogyasztása és médiakötödése közötti összefüggést írják le. Látható, hogy ez a korosztály jóval több aktív tévézőt termel ki, mint aktív internetezőt, a 30-49 közöttiek mégis sokkal fontosabbnak gondolják az internetet, mint a tévét. Sőt, a 30-49 év közötti korosztály képviselői – akik bizonyos értelemben hidat képeznek a médiafogyasztók legfiatalabb és legidősebb rétegei között – összességében bármely más felületnél fontosabbnak tartják az internetet, még akkor is, ha kevesebbet használják azt.
Az eredmények visszaigazolják a magasabb iskolázottság és a gyakoribb internethasználat (és szélesebb körű felhasználói tudás) közötti szoros összefüggést. Minél alacsonyabban kvalifikált valaki, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy aktív televíziónéző – a világhálóra ennek éppen a fordítottja igaz. A magasan képzettek ugyanakkor nemcsak a leggyakoribb internetezők, de intenzív újságolvasók és rádióhallgatók is.
